Látnunk kell, hogy a rendszerváltozás és az azt megelőző kádári politika valóban tönkretette és ellehetetlenítette a vidéki életet, de ez a folyamat sokkal több magyar embert érintett, mint cigányt, mégsem beszélhetünk a cigánybűnözés mellett tanyasi vagy falusi bűnözésről. Igen, a rendszerváltás után rengeteg gyárat zártak be, mégsem jelent meg a gyárimunkás-bűnöző fogalma. A cigánybűnözést tehát egyértelműen nem lehet tisztán szociális okokra visszavezetni. Ezzel a Jobbik vezetőinek tisztában kellett lenniük mielőtt ”bedobták” a köztudatba a cigánybűnözés fogalmát.

Králik Attilát néhány nappal ezelőtt brutális módon meggyilkolta egy cigány. Hogy mi volt az indíték? 20 ezer forint, és egy mobiltelefon. Ép eszű ember nincs, aki elfogadná indítékként ezt. Tudnunk kell, hogy a cigányok részéről az erőszak és a gyilkolás nem eszköz, hanem cél. Öncél.

Lau rabbi szerint nincsen „gyors megoldás erre a problémára”. Azonban mégis hangsúlyozta, hogy a megoldás kulcsai a rabbik, , mert minden zsidó közösségnek ők az igazi vezetői. „Invesztálnunk kell a Tora terjesztésébe és a zsidó nevelésbe”– ecsetelte. A kétnapos konferencia elmaradhatatlan színfoltja volt az antiszemitizmus európai terjedése fölötti szörnyülködés, de a Katolikus Egyházzal ápolt kapcsolatok is terítékre kerültek Richard Williamson esetének tükrében.

A hatóságok olyan személyeket vettek célba, akik gyanúsításának nem volt valós alapja, csupán azért, hogy elkerüljék az előítéletesség vádját – állította Lord Carlile, a terrorellenes törvény atyja.

A hatóságok nem tesznek, vagy keveset tehetnek a bevándorlók által generált bűnözés ellen, ezért német hazafiak saját kezükbe kezdik venni a dolgokat. A járőrözést az NPD helyi szervezete, valamint szintén helyi nemzeti csoportok szervezik és hajtják végre bizonyos időközönként. Kisebb, négyes-ötös csoportokban sétálnak és ha kell, szóban figyelmeztetik a szemetelőket, vagy garázda elemeket. Jellemző a német közállapotokra, hogy már egy ilyen kis megmozdulás is sokat javított az érintett területek lakóinak közérzetén.

Bár ideológiai, vélemény- és módszerbeli különbségek lehetnek, és vannak is a hungaristák és a nemzeti radikálisok (köztük Budaházy) között, azonban nem mehetünk el szó nélkül a készülődő koncepciós eljárás mellett. Szolidaritást vállalunk Budaházy Györggyel. Tökéletesen jellemzi a végnapjait érző rendszert az a gondolat, melyet Szálasi Ferenc fogalmazott meg. Miszerint; 

'A legyek ősszel a legszemtelenebbek, legkínzóbbak, amikor pusztulásukat érzik. Ugyanez áll a bukó rendszerre.'

'A propagandát legelőször is a mindenkori nép karakteréhez kell igazítani, éppen ezért nehéz is lenne másoknak tanácsot adnunk. A propagandának nem szabad öncélúvá válnia, hanem egy célt kell szolgálnia. A nyilvánosság elé lépés előtt belső egységet kell elérni; a közösségképzésnek minden más tevékenység előtt kell állnia.'

A felvonuláson az összefogás jegyében képviseltette magát a Pax Hungarica Mozgalom is, budapesti és kecskeméti küldöttségével, bizonyítva, hogy minden jószándékú nemzeti kezdeményezést támogat. Külön öröm volt nekünk, hungaristáknak, hogy számos felvonuló minket meglátva „Éljen a Pax Hungarica Mozgalom!”, „Kitartás!” kiáltásokkal üdvözölt minket, sőt többen fényképeztették is magukat velünk a mozgalmi zászlónk előtt.

A királyi családok, a világon mindenhol, kivétel nélkül tanúbizonyságát adták, hogy nem állnak útjába az emberiségre törő sátáni rendszernek, egyáltalán nem érdekli őket, hogy miféle posványon uralkodnak, csak uralkodhassanak.

Jobboldali körökben divat mostanság a nemzet ébredéséről beszélni. Hónapok óta százalékban mérjük, hogyan nyitja ki szemét a nagy magyar ébredés. 3 %, most 4%, megvan az 5, már annál is több! A nemzet jobbik fele ég a vágytól, hogy 2009. június 7-én két vonallal megmentse Magyarországot.

Nemzeti gyásznapunk, 1920. június 4-e 89. évfordulójára megemlékezést szervezett a Pax Hungarica Mozgalom (PHM) szegedi és miskolci alapszervezete is. A kecskeméti csoportvezető teljes beszéde + képek!

Országszerte képviseltették magukat a hungaristák-nemzetiszocialisták a Hősök-napi megemlékezéseken. Bár a helyenként zord időjárási viszonyok miatt a 'civil' látogatók száma erősen megcsappant, a Hazáért áldozatot hozó katonák iránti tiszteletet megnyilvánító ünnep búvópatakként tovább vitte a hagyományt, és nem engedte kihunyni a szívekben pislákoló lángot. Négy kisebb helyszínen folytak a nemzetiszocialista jellegű megemlékezések, Dunán innen- és túl. Képes összefoglalóért kattintson ide!

Mint ismeretes, április 18-án a Pax Hungarica Mozgalom és a Független Magyar Gárda, továbbá a Nemzeti Akarat Platform közösen megtartotta az Igazság menetét, ahol is a holo-dogma áldozatai előtt kívántak tisztelegni. Nem volt meglepő, hogy kedves demokratiánk akik oly' érzékenyek a szólásszabadság védelmére, most valamiért félretették e becses tulajdonságukat, és hatalmas ajvékolásba kezdtek. Ám úgy tűnik, hogy ezúttal nem jártak sikerrel. Az ügyészség ugyanis már nem tekinti gyanúsítottnak a múlt havi, várbéli rendezvény két szónokát.

Az utóbbi időkben nemcsak a baloldali vagy liberális, hanem az úgynevezett „nemzeti“ sajtónál is divatba jött, hogy a „Harmadik Magyar Köztársaságot“ úgy állítják be, mintha az szerencsétlen Hazánk boldog, demokratikus időszaka lett volna. Szerintük ez az idő 1945 áprilisától egészen Nagy Ferenc meneküléséig tartott. Ezek a hívatlan prókátorok a Tildy-féle rezsim alatt működő népbíróságok ítéleteit teljesen alkotmányosnak tartják s a kor jól ismert gyászvitézeiből szinte már nemzeti hősöket fabrikálnak.

Az „eutanázia” szó sok, „politikailag korrekt” kortársunkból elhatárolódási rohamot vált ki a Harmadik Birodalommal, meg úgy általában a nemzetiszocializmussal kapcsolatban. Egy kortárs kutatás mégis ezt cáfoló bizonyítékokkal tud szolgálni: a Birodalom nemhogy nem írtotta (méreginjekciók legendája és egyéb zagyvaságok) ezeket az embereket, hanem sok, fogyatékossággal született ember egyenesen a végsőkig kiállt a Birodalom mellett és támogatta azt.

Sajnos mi is pótcselekvések egész tucatjaival fárasztjuk önmagunkat a hatalom legnagyobb örömére. Felesleges, eredménytelen aláírásgyűjtésekben, majálisba forduló tüntetésekben, félpályás útzárakban, ünnepeinken rendszeresített utcai fogócskákban és a kollaboráns szakszervezetek által kezdeményezett, tervszerűen bedöntött sztrájkokban merül ki minden ellenállásunk.