A húsz éve még lesajnált Dél-Amerika napjaink egyik leggyorsabban növekvő térségévé vált. Közel 400 milliós lakossága, legtöbb országának évek óta tartó töretlen növekedése (évi 4-7%!) mindenképp figyelemreméltó.

A gyarapodás alapja a belső kereslet növekedése, a  térség ásványkincsei, megtermelt élelmiszerei  iránti fokozódó világpiaci érdeklődés. Dél-Amerika a világ legnagyobb élelmiszertermelője és exportőre, energiatermelésben a harmadik legfontosabb régió a Földön. Vasérc-, olaj- és gázkészleteinek nagysága a közeljövőben csak fokozza a kontinens jelentőségét. Csak 2010-ben mintegy 30 milliárd dollárnyi üzlet köttetett ezen ágazatokban. (Jelentős része kínai befektetés.)

Bár szinte valamennyi országa prosperál, a növekedés elsőszámú letéteményese Brazília. Az utóbbi években a világgazdasági rangsor 6. helyére előretört államot közel 200 millióan lakják. (Nagyjából minden második dél-amerikai itt él!) Hosszú évek óta gyarapodik lakossága, melynek mintegy 60 %-a 30 év alatti, tehát a közeljövő munkaerőigényét is ki tudják majd elégíteni. Az ország a térség termelésének mintegy 30-40 %-át adja. A világban betöltött - egyre növekvő - szerepét jelzi az is, hogy 2014-ben labdarúgó-világbajnokságot, 2016-ban nyári olimpiát rendez. E két esemény is vonzza a befektetőket, és növeli az amúgy is erős turizmust, újabb bevételeket generálva. Sőt, Brazília nem éli fel extra bevételeit, hanem infrastruktúrális fejlesztésekre, és az oktatás színvonalának emelésére fordítja azokat.

Bár Dél-Amerika többi országa is növekedést mutat, a helyzetük azért korántsem ilyen rózsás. Amíg Brazília több lábon áll, más államok gazdasága jórészt egy-egy terméktől, ásványkincstől függ. Venezuela gazdagságát az olaj, Peruét és Chiléét a réz, Bolíviáét az ezüst és ón, Argentínáét a szója adja. Ha a jelenleg erős világpiaci kereslet csökken irányukba, nagy bajba kerülhetnek.  Ráadásul Brazíliával ellentétben a legtöbb ország egyszerűen eltékozolja a befolyó pénzeket, a különböző rezsimek magukat népszerűsítő célokra fordítják azokat, nem gondolván a jövőre. (Természetesen itt nem az ingyenes oktatásra vagy egészségügyre célzok.)

A növekvő gazdaság növekvő önbizalmat is ad az egykori gyarmatoknak. Az utóbbi években egyértelműen szembefordulnak a jelent irányító Washington-Tel-Aviv tengellyel. Pl. Szinte mindegyikük elismerte nemrég a Palesztin államot. De ebbe a tendenciába illik bele a CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közzösége) megalakítása is. Felismerték, együtt erősebbek, érdekérvényesítő képességük is jobb. (2011.  decemberében első közös ülésük is megtartották.)

Sőt  olyan szempontból is fordult a kocka, hogy míg alig egy évtizede sok ország IMF kölcsönökből élt, nemrég az alap vezérigazgatója - Chrisitne Lagarde - három latin-amerikai országba is ellátogatott, hogy előkészítse a jövőbeli együttműködést, melynek keretében a feltörekvők segítenék ki hiteleikkel a Valutaalapot. 

Amíg az USA egyre jobban elveszti befolyását a térségben, Oroszország és Kína igyekszik betörni a helyére. Pénzügyi, katonai, politikai egyezmények sokasága köttetett az utóbbi évek során.

Kitűnő adottságainak köszönhetően Dél-Amerika a világban betöltött szerepe egyre  fontossabbá válik, és  egyik meghatározó pólusként kell számolnunk vele.

Kiss Gyula - Kitartás.hu