Napi evangélium 2012. február 4.

1Kir 3,4-13

Elment tehát Gibeonba, hogy ott áldozzon - az volt ugyanis a legfőbb magaslat -, s ezer áldozati állatot mutatott be Salamon egészen elégő áldozatul azon az oltáron, Gibeonban. Éjszaka aztán megjelent az Úr Salamonnak álmában és azt mondta: "Kérj, amit akarsz, s megadom neked." Azt mondta erre Salamon: "Te a te szolgáddal, apámmal, Dáviddal nagy irgalmasságot cselekedtél, minthogy hűséggel, igazsággal s irántad egyenes szívvel járt színed előtt: megőrizted iránta nagy irgalmasságodat, s fiút adtál neki, s az ma az ő trónján ül. Nos tehát, Uram, Isten, te királlyá tetted szolgádat, apám, Dávid helyett: de én kicsiny gyermek vagyok, s nem tudok kimenni-bejönni, s itt áll szolgád a nép között, amelyet kiválasztottál, e mérhetetlen nép között, amelyet sokasága miatt megszámlálni, s megolvasni sem lehet. Adj tehát szolgádnak tanulékony szívet, hogy ítélni tudja népedet, s megkülönböztethesse a jót és a rosszat, hisz ki tudná ítélni e népet, ezt a te hatalmas népedet?" Tetszett e beszéd az Úrnak, hogy ilyesmit kért Salamon. Azt mondta azért az Úr Salamonnak: "Mivel ezt kérted, s nem kértél magadnak sem hosszú életet, sem gazdagságot, s nem kérted ellenségeid életét, hanem bölcsességet kértél magadnak, hogy igazságot szolgáltathass: íme, szavad szerint cselekszem veled, s olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád hasonló sem előtted nem volt, sem utánad nem lesz. Sőt amit nem kértél, azt is adok neked: olyan gazdagságot tudniillik és dicsőséget, hogy hozzád hasonló még senki sem volt a királyok között sohasem."

Mk 6,30-34

Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak. Ő ekkor azt mondta nekik: "Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit." Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük. Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül. Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket. Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, és sok mindenre kezdte őket tanítani.

"Adj tehát szolgádnak tanulékony szívet."

Ha csak annyit tudnánk Salamonról, amennyit a mai olvasmányban hallunk róla, már akkor is a nagy szentek, Isten barátai között kellene tisztelnünk. Mert van-e valami, ami jobban megmutatná igazi énünket, mint az olyan váratlan lehetőség, amikor Isten felkínálja: kérj bármit, s én megadom neked? Nem is annyira Isten megjelenése és nagylelkűsége a csoda (azt újra és újra tapasztaljuk), mint inkább Salamon kérése. Isten már sok nagy csodát tett, most rajtunk van a sor. Egy kérés, egy imádság is lehet zseniális az Isten szemében.

Salamon testesíti meg az Ószövetségben a bölcsességet, és íme, most föltárul előttünk ennek a bölcsességnek mélységes titka, alapja: hogy az emberi szív nem szűnik meg figyelmesen Istenre hallgatni. Nem tágít a forrástól, melyből nemcsak tudást, de életet meríthet. A mai Evangéliumban ennek a forrásnak kristálytiszta vizét az Úr Jézus, az Atya örök Bölcsessége saját személyében kínálja föl apostolainak, amikor magához hívja őket, hogy egy magányos helyre vonulva vele legyenek és pihenjenek.

Nagy jelentőségű a pusztaság és a magányos hely említése. Azok lesznek a harmadik évezred igazán nagy igehirdetői, szavak nélkül is világító lámpásai és millióknak utat mutató bölcsei, akik a pusztaságba és magányos helyekre húzódnak vissza; lelkük szentélyébe - ahol jelen van Jézus az Atyával és a Szentlélekkel -, hogy a kellő időben előlépjenek onnan. Akik bölcsességüket nem saját elméjükből merítik, nem pszichológiai manipulációkkal gerjesztett látomásaikból vagy meditációs módszerekkel előállított nirvánájukból, hanem a Jézussal való személyes együttlétből, a szentírás és az eucharisztia csöndjéből.

Rájuk bízza majd az Úr az ő országát, mint Salamonra, azt a küldetést adva nekik, hogy evangéliumát terjesszék a világban, vele járják az élet útjait s vele húzódjanak vissza szívük magányába, rá figyeljenek az úton, és rá a pusztaságban.

(barsitelekmm.blogspot.com)

Hozzászólások

Új hozzászólás

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
A kis- és nagybetűket a rendszer nem különbözteti meg.