Skócia függetlenedési törekvései a jelek szerint más országrészekre is kihatnak: Észak-Íroszágnak is népszavazást kellene tartania arról, hogy elszakadjon-e az Egyesült Királyságtól, és csatlakozzon-e az Ír Köztársasághoz - nyilatkozta a legnagyobb északír katolikus politikai párt egyik vezetője.

A skót kormányfő a múlt héten jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben tart referendumot a függetlenedésről. Ezt követően Martin McGuinness, a Sinn Féin második embere - aki egyben az északír kormány miniszterelnök-helyettese is - egy ír lapnak arról beszélt, hogy a következő parlamenti időszakban Észak-Írországban is hasonló népszavazást kellene rendezni.

Kijelentette: elképzelése szerint az északír népszavazást 2016 és 2021 között lehetne megtartani. Hozzátette: semmilyen okot nem lát arra, miért ne lehetne mindezt megfontolás tárgyává tenni. Megjegyezte az is, nem hiszi, hogy az euróövezeti tag Írország súlyos gazdasági nehézségei elriasztanák az északíreket az Egyesült Királyság elhagyásától.

Az északírek - természetesen a katolikusok - másként akarnak függetlenek lenni, mint a skótok. Velük szemben nem önálló, új országot szeretnének, hanem Írországhoz akarnak csatlakozni, ahová viharos törtélemük foyamán mindig is tartoztak. Demográfiai szakértők úgy vélik, egy nemzedéknyi időn belül lesz valószínű, hogy Észak-Írországon belül többségbe kerül a katolikus lakosság.

Emlékezetes, hogy Észak-Írországban a közös protestáns-katolikus kormányzást az 1998-as nagypénteki békeegyezség alapozta meg, ám azután is majdnem egy évtizedig tartott, amíg a korábban egymást engesztelhetetlenül gyűlölő két politikai mozgalom meg tudott állapodni a hatalommegosztás alapelveiről és mindennapi gyakorlatáról.

Az IRA három évtizedes terrorhadjáratát, melyben több ezren haltak meg, a 98-as rendezési megállapodás zárta le. A tényleges áttörés azonban csak 2007-ben történt meg, amikor az IRA letette a fegyvert. A katolikus mozgalom ugyanakkor sohasem tett le az ír sziget politikai egyesítéséről.

(mr1)