Míg az ezredfordulón legfeljebb minden ötödik bevándorló volt ázsiai, 2010-ben arányuk 36 %-ra emelkedett, a hispánoké viszont a 2000. évi 59 %-ról 31-re esett vissza. Nem ők vannak már tehát a legtöbben, a sajtót mégis az ő problémájuk uralja - talán mert a másik csoport jóval kevesebb leckét ad fel a fogadó országnak.

 A jogkövető magatartás már az országba való bejutáskor eltér: míg a spanyolajkúak háromnegyede egyszerűen „átugorja a kerítést" és ezzel lényegében határsértőként kezdi meg Egyesült Államok-beli pályafutását, az illegálisoknak legfeljebb 11 %-a ázsiai, a többiek szabályszerűen érkeznek és tartózkodnak az Ígéret Földjén.

A Pew egy olyan időszakban tette közzé ezeket az adatokat, amikor a hispán szavazatokra számító Barack Obama - aki már négy éve is belengette ezeknek a rétegeknek az illegálisok honosításának ötletét - a múlt hét pénteken egy tollvonással elrendelte, hogy mentesüljön a kitoloncolás alól az a határsértő, aki még nem volt 16 éves, mikor az országba beszökött, még nem múlt el 30, öt éve megszakítás nélkül az országban tartózkodik, semmilyen priusza nincs, elvégzett valamilyen főiskolát, vagy GED diplomát vagy oklevelet szerzett, vagy szolgált a katonaságnál. A rendelet körülbelül 800 ezer főt érint - és persze sok millió olyan rokont, barátot és ismerőst, aki már szolgált a hadseregben.

Egy ilyen rendeletet persze egy másik elnök bármikor a papírkosárba dobhat, az elnökjelöltnek persze százszor meg kell gondolnia, érdemes-e erről egyáltalán beszélni, vagy jobb nem maga ellen izgatni a hispán tömegeket. Mitt Romney szerint hallgatni arany, a CBS riportere ezért harapófogóval sem tudta kiszedni belőle, hogyan kívánja ezt a problémát kezelni a választások után.

A témával foglalkozó szakértők nem tudnak politikailag korrekt választ adni arra, miért nincs akkora vihar a hispánnál nagyobb ázsiai bevándorlás miatt, holott nyilvánvaló, hogy az utóbbiak történelme, kultúrája, szokásai állnak távolabb az amerikai ideáltól - igaz, a legtöbbjüknek érdemes óvatosan megnyilvánulnia, hiszen elég egy rossz szó, hogy rasszizmust kérjenek rajta számon, ami a mostani politikai küzdelemben halálos fegyver. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a hivatalos amerikai bevándorlási politika mindenekelőtt a keményen dolgozni tudó szakképzett embereket és a diákokat részesíti előnyben, ez pedig mindenképp az ázsiai bevándorlók felé billenti a mérleget.

A másik fontos tényező, noha sokszor ez is elsikkad: az ázsiaiak bevándorlásának hatalmas múltja van az Egyesült Államokban. Számos gigantikus építkezés fűződik kínaiak nevéhez, de szinte minden nagyobb városban megtalálható a koreai, a vietnami, a japán, az indiai, a filippínó és persze kínai negyed is: ez az öt ország bocsátotta ki az ázsiai-amerikaiak 80 %-át. A Pew csak a modernkori bevándorlási hullámot vizsgálta, de már az is ötven éve tart, ennek köszönhető, hogy az ázsiai-amerikaiak száma 2011-re 18,2 millióra rúgott, ami az amerikai összlakosság 5,8 %-a, miközben 1960-ban még 1 % alatt voltak.

A Pew friss adatai szerint az afro-amerikaiak csak a harmadik legnagyobb népcsoport 38 millió fővel, a latin-amerikaiak száma 52 millió. A legtöbben továbbra is a fehérek vannak, összesen 198 millióan, ám vannak helyek, ahol kisebbségbe kerültek.

(amerikai népszava)