Sorozatunk következő részében Bagossy Zoltánt kívánjuk bemutatni. Alulról kezdte, megbízhatóságának, kiváló pártmunkájának köszönhetően gyorsan vette a mozgalmi lépcsőfokokat. Kitartásáért, rendíthetetlenségéért 1942-ben Arany Hűségjelvényt kapott Szálasitól. Több esetben is fegyverrel védi meg a gettókat a hungarista karszalag mögé bújó söpredéktől, a "vérbíróság" mégis elítéli.

Bármely totalitárius (teljesség-elvű) világnézet csak úgy győzedelmeskedhetett a világtörténelemben, hogy az ellene fellépő világnézetet a legteljesebb mértékben kiszorította. Nem hagyott neki megnyilvánulási formát az állami közigazgatásban, és egyáltalán  nem nézte jó szemmel a rivális ideológia terjeszkedését a társadalom, azaz a nép körében.

A liberalizmus a teljes szabadságot-szabadosságot hirdeti, igyekszik minden erkölcsi korlátot megszüntetni (hiszen Isten nincs, így nem kérhet számon semmit, mondják) nemcsak a gazdaság, hanem az élet minden más területén is. Ezzel erkölcsi züllésbe, majd ennek következtében anyagi romlása dönti a társadalmat.

A Kitartás.hu szerkesztősége változtatás nélkül közli Marschalkó Lajos több mint négy évtizede a kanadai Összetartásban megjelent cikkét, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felnyissa azon honfitársaink szemét, akik még mindig a Horthy-mítosz rózsaszín ködében tévelyegnek. Kötelező olvasmány minden magát hazafinak tartó magyar számára!

Az öröklésről, és főleg témánkról, a rasszantropológiáról nem szívesen beszélnek, mivel a nemzetiszocializmus nagyon fontosnak tartja. A mai ember fél annak szélsőségétől, hogy valaki azt mondja, a rasszhoz ill. alrasszhoz való tartozás determinál, és azt lehet mondani, aki pl. zsidó vagy néger, az csakis rossz lehet, egy jó tulajdonsága nincs, sőt talán emiatt kiirtandó. Holott a rasszantropológiának ez a gondolkodásmód egyáltalán nem feltétlen következménye!

Kívánatosnak tartjuk, hogy a keresztény egyházak az igehirdetésben és hitoktatásban határozottan válasszák el az ószövetségi kérdést a zsidókérdéstől, az Ószövetségnek pedig olyan vonásait emeljék és úgy emeljék ki, hogy azok Krisztusra mutassanak és őt hirdessék.

Vasárnap lezajlott az országgyűlési választások második fordulója. Sok nyitott kérdés már nem volt, a lényegi dolgok, az erőviszonyok már kirajzolódtak az első fordulóban. A Fidesz nagyarányú (kétharmados) győzelme elsősorban az elmúlt nyolc év katasztrófális kormányzásának szólt. Az SZDSZ elnevezésű - helyette viszont ott van az LMP - szörnyszülemény halálát, és az MDF első fordulóbeli kiesését csak üdvözölni tudjuk, s tudja minden jóérzésű magyar ember. De hungarista szempontból azt érdekes megvizsgálnunk, hogy hogyan értékeljük a Jobbik megerődödését.

„Nagyobb a füstje, mint a lángja.” – szól a magyar bölcsesség. A Magyar Nemzeti Arcvonal (továbbiakban MNA) keltette mítosz taktikai ködfelhője lassan feloszlik, s a meztelen király – a „hungarista csurka” – ideológiája lassan darabokra hull. Álhungarista „újhungarizmusának” semmi köze sincs a valódi hungarista Eszméhez. Ezt már a vak is láthatja.

2009. szeptember 10-i keltezéssel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a katolikus hit megőrzéséről körlevelet bocsátott ki, amelyet Magyarország minden templomában szentmise keretében felolvastak.