Nem túlzás azt állítani, hogy égető, létfontosságú problémakörévé lépett elő Földünk energiaellátása. Aggodalmaimat, és sokak aggodalmát alátámasztják az egyre inkább sokasodó, vészjósló elemzések, kimutatások egész sora. Miről is van szó? Arról, hogy bolygónk olajkészlete bizony véges. Ezzel gondolom a legtöbben tisztában vannak, arról viszont már erősen megoszlanak a vélemények, hogy mikor következik be a vég. Jelenleg a legjelentősebb olajkitermelő a világon Szaúd-Arábia, mely a legbőségesebb olajkészlettel is rendelkezik természetszerűleg. Megnyugtatásképpen az arab állam vezetői kijelentették, miszerint akár száz évig is képesek napi tizenötmillió hordó olaj szállítására. Viszont van egy kis gubanc; ugyanis nemzetközi elemzők jelentős hányada cáfolja, hovatovább komolytalannak véli ez efféle kijelentéseket. A valóság szerintük ezzel szemben az, hogy hamarosan a szaúdiak kitermelése is a gyors csökkenés útjára lép.

Természetesen az előző tények nélkülözik a teljesség igényét, de, egy szó mint száz, gondban vagyunk. De ha ezt felismerjük, akkor új lehetőségek után kell néznie az emberiségnek, mint ahogy már történtek is erre irányuló kutatások, kísérletek. Megállapítható, hogy szükségünk van megújuló energiaforrásokra, hiszen azok kimeríthetetlenek gyakorlatilag. Félő, hogy elkéstünk ezzel, mert szintén szakemberek kimutatták utánaszámolással, hogy a közeli jövőben ezek a források csak rendkívül csekély módon képesek hozzájárulni az emberiség energiaszükségleteinek a kielégítéséhez. Időnk viszont már meglehetősen kevés.

Mindenesetre vegyük sorjába, milyen lehetőségek vannak, melyek azok az energiaforrások amiket fel tudunk használni. Elsőként talán említsük meg a szél és napenergiát, hiszen amikor ún. “zöld energiáról” beszélünk, akkor a többség elsősorban a fent említett energiákra gondol. Nem túlzás állítani, ezek a megújuló energiaforrások “emblémái”. Vészjósló viszont olvasni azokat az adatokat, hogy a világ 2004. évi energiaigényének csupán a 0,065 százalékát fedezte e kettő megújuló forrás. Bár a növekedésük töretlennek látszik, mégsem megnyugtató a helyzet. Bíztató azonban a bioenergiában rejlő lehetőségek kiaknázásában végzett munka, számszerűleg ez annyit jelent, hogy 10,6 százalékot is elért az ezen energiából előállt részesedési arány, szintén 2004-ben. A kérdés viszont újra felmerül; vajon milyen mértékben fokozható ez a jövőben? Abban tehát mindenki egyetért, hogy ebben az irányban kell erőfeszítéseket tennünk, de az elkövetkezendő bő 20 évben a biomasszából kinyert energia csupán a duplájára lesz képes emelkedni. A biomassza felhasználása viszont generálhat egy másik problémát is. Mivel napjainkban még bármennyire is alacsonynak mondható a bioüzemanyagok hasznosítása, - melyeket kukoricából, búzából, répából, cukornádból nyernek ki – mégis drágulhatnak az élelmiszer termények. De, ha az árak az egekbe szöknek, akkor könnyen belátható, hogy parázs társadalmi viták, komoly feszültségek várhatóak, nem is beszélve a termőföldek miatti erdőírtásról.

Hogy mik lehetnek a következmények? Álljon itt egy ábra:

Mindezek tükrében a Pax Hungarica Mozgalom álláspontja a következő:

"Olyan emberléptékű, ökológiailag fenntartható, minden szempontból önellátó közösségeket szeretnénk - tagjaink és szövetségeseink részvételével - létrehozni, amelyek valóban függetlenek tudnak lenni a világot és hazánkat markában tartó politikai és gazdasági rendszertől. Ez az 'Új Honfoglalás Terv', amely, ha kellő számú követőre talál, akkor valóban a nevében foglalt hatást érheti el. Most az egész mozgalom számára ennek előkészítése, megtervezése és a források összegyűjtése az elsődleges feladat. E mellett természetesen a felvilágosító előadások is tovább fognak folytatódni, de ezekben is igyekszünk a fenti célok megvalósításáról minél több szót ejteni.

Az 'Új Honfoglalás Terv' többek közt erről is szól. Ha sikerül olyan önfenntartó közösségeket létrehoznunk (elsősorban kihaló falvak újra benépesítésével, a hagyományos vidéki életforma felélesztésével), amelyek a hungarista elvek szerint működnek, ez szerintem előbb-utóbb követőkre fog találni. Itt nem arra van szükség, hogy minél több falu polgármestere lépjen be a PHM-be, hanem, hogy az általunk kitaposott úton minél többen járjanak, tőlünk függetlenül. Az 'Új Honfoglalás Terv' célja, hogy helyi szinten, kicsiben szüntesse meg a munkanélküliséget, a létbizonytalanságot, a külső rendszerektől (bank, TB, közszolgáltatások) való függést, és olyan életkörülményeket teremtsen az adott falu lakosságának, amely a családokat gyermekvállalásra ösztönzi, s így a demográfiai válság is - lépésről-lépésre - kezelhető. Nem véletlen tehát az 'Új Honfoglalás' elnevezés: ez pontosan az, aminek látszik. Képzeljük el, hogy néhány évtized múlva - remélhetőleg még a világgazdasági rendszer és vele a mai olajalapú civilizáció összeomlása előtt - az ország lakosságának nagy része ilyen falvakban él. Maga állítja elő az élelmiszereit (és nem pedig a teszkóban veszi), maga termeli meg az energiáját (környezetbarát, fenntartható módon), keresetét saját tulajdonú takarék-biztosító szövetkezetben tartja, nem nemzetközi bankokban, maga állítja elő alapvető ipari cikkeit (nem Kínából szerzi be őket) és így tovább. Nem véletlen, hogy a jelenlegi hatalom legnagyobb ellensége a paraszt, aki függetlenedni tud tőle. Nemvéletlen, hogy az emberiség túlnyomó részét városokba terelik, ahol jobban ellenőrizhetők (ha nem viselkedsz, kikapcsolják a gázt, villanyt, bezár a teszkó: megfagysz, éhen halsz, vagy engedelmeskedsz). De ehhez az emberek és nem a zsákmányéhes pártok összefogására van szükség. Minket a közös jövő és nem a közösen megszerezhető konc érdekel, tehát a jövő útját ebben látjuk." - Domokos Endre János (PHM vezető)

A terv megvalósítása már folyamatban van.