In memoriam Tudós-Takács János

Nem is tudom már, mi volt az első, mit tőled hallottam,
csak azt tudom: nincs még ember, kitől ennyit tanultam;
emlékszem tanító hangodra,
olykor vad s harsány szavadra,
lángoló tekintetedre, törhetetlen, kitartó hitedre.

Csak azt tudom: apostol voltál sötétlő világban,
védtél hitet, nemzetet a legsötétebb órákban...
Egész éltedben hitvallók s vértanúk útját jártad,
mindig, oh, mindig az Igazságot szolgáltad.

S most jönnek Újak, nagyok, bársonytiszták, ólomkatonák,
neveddel hencegők, de téged megvetők,
még haláloddal is csak mítoszukat építők...

De míg hazugság, s káprázat szétfoszlik a szélben
eszméid s lelked örökké ragyog majd az égben....

Kitartás.hu