Navigáció
Ajánló
Friss hozzászólások
- Sanchez: Hmm... Tehát a 2006-os
- Ssakie: Például ha rezzenéstelen
- Excalibur: http://kitartas.mozgalom.org/
- Velen: Mellesleg azt is érdemes
- Sanchez: Miért, milyen az "ávós"
- Jason Voohers: Ez nagyon egyszerü,minek
- Anonymous: Azért a rendőrök többsége
- Roland: :'( Bárcsak lenne ember, ki
- Velen: Végre azt is megéltem, hogy
- Roland: "Lángoljon bár, mint Kossuth
Cikkajánló
- 1 / 7
- ››
Ég és föld a két felfogás
"Egyik gyónásom alkalmával olyasvalamivel lepett meg a gyóntató lelkiatya, ami alól csak most ocsúdtam fel. Nem akart feloldozni, mert még mindig nemzetiszocialista, nyilas vagyok büntetésem dacára, mely jogerős. Gondolatmenete ez volt: a jogerős ítélet magával kell hozza, hogy az ítélettel elkövetett büntettel az elítélt felhagyjon. Tehát nekem is fel kell hagynom ezzel az eszmével a hitlerizmussal és a nyilas tanokkal. Ha nem hagyok fel velük, nem oldoz fel. Én nem vitatkozom gyóntatószékben ülő Isten szolgájával. Tehát úgy feleltem, hogy most nem dönthetek, és arra kértem, adjon módot arra, hogy gyóntatószéken és gyónáson kívül, ettől függetlenül megvitathassam arra illetékessel ezt a kérdést, mielőtt döntenék. Beleegyezett és megkérdezte, hogy hajlandó volnék-e P. Csávossy S. J.-vel errõl a kérdésről értekezni. Feleletem az volt, hogy a legnagyobb szeretettel fogadok bárkit, de az igazgató úrral, beszéljék át a dolgot. Erre feloldott. Hallatlan vakmerőség, amit ez a gyóntató megengedett magának! Hihetetlen, hogy ilyesmi előfordulhat. Amit még mondott és amit én feleltem neki majd akkor kerül a napvilágra, amikor én személyesen intézhetem el ezt az egész vakmerő támadást!
Alkalomadtán megírom az egészet P. Révay S.J. igazgatónak a Manrézában. Tanácsot fogok tőle kérni. Ő úgy búcsúztatott: a nemzetért szenvedsz, szenvedésedet ajánld fel Isten előtt a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Ég és föld a két felfogás."
(Szálasi Ferenc: Börtönnapló - részlet)
Hozzászólások
Feloldozást csak akkor kaphat
Feloldozást csak akkor kaphat valaki, ha megbánta bűneit. Tudom, ti, hungaristák ezzel nem értetek egyet, de az Egyház hivatalos álláspontja a nemzetiszocialista paradigmával kapcsolatban világos és elutasító. Vannak papok, püspökök és szentéletű emberek, akik ezzel az állásponttal nem értenek egyet, és ehhez joguk van, mert a "politizáló Egyház" döntései nem tévedhetetlenek és nem is kell, hogy azok legyenek. Ettől függetlenül a gyónást a pap az ő saját értékítélete alapján fogja elvégezni, vagy éppen megtagadni, amihez viszont joga van, mert Szent Pétertől és a püspököktől kapott kötő és oldó hatalommal a gyóntatófülkékben végső soron ők rendelkeznek, és ha ők úgy látják, hogy valaki nem bánta meg őszintén a bűneit, akkor joguk van megtagadni a feloldozást. Ez esetben a pap bűnnek tekintette Szálasi nézeteit, és mivel a későbbi nemzetvezető nem volt hajlandó ezeknek hátat fordítani, a pap úgy ítélte meg, hogy a töredelem "nem teljes". Miután a bűnbánatnak csupán a legkisebb jelét tanúsította, az atya feloldozta Szálasit. Dicséretes és figyelemre méltó Szálasi Ferenc tisztelete és hozzáállása a gyóntató pappal szemben, de "felháborodása" felesleges volt, és a pap lépése korántsem volt annyira "hihetetlen", amennyire ezt ő személy szerint értékelte. Ő egyszerűen azt látta, hogy a gyónó lelkét még valamiféle bűn terheli, amelyet az illető nem hajlandó megbánni.
Az Egyház nem mondott ki
Az Egyház nem mondott ki olyasmit a nemzetiszocializmusról vagy szűkebben nézve a hungarizmusról, mint pl. a szabadkőművességről, hogy aki szabadkőműves, nem áldozhat, és a többi. Egyes papoknak lehet ez vagy az a véleménye, lehet akár a klérus 99%-nak is egybehangzó a véleménye, ha nincs hivatalos végzés arról, hogy márpedig aki xy ideológia híve, nem áldozhat, illetve nem lehet az Egyház tagja, akkor nem lehet cicózni a feloldozással.
"Tehát nekem is fel kell
"Tehát nekem is fel kell hagynom ezzel az eszmével a hitlerizmussal és a nyilas tanokkal."
Csak egy szemelvény, amit a katolikus egyház nagyon is nyíltan és egyértelműen elutasít, az eugenika, fajnemesítés. Ez erősebben a hitlerizmus sajátja volt, de látom ezen a honlapon, hogy a hungarizmus sem tagadja ezt meg, a múltban sem, és a jelenben sem. Ezen felül, a faji különbségtétel sem éppen kereszténységből eredő tan, ezzel kapcsolatban is van elhatárolódás, és nem politikai természetű, hanem teológiailag levezethető módon. Viszont az a benyomásom, hogy egyedül Szálasi, és a gyóntató pap tudta pontosan, hogy miről is volt szó, és én itt valami egészen konkrét, még a fentieknél is jobban leszűkített dolgot sejtek, amit Szálasi nem írt le, de meggyónt, vagy nem gyónt meg, de a pap tudott róla.
"Az Egyház nem mondott ki
"Az Egyház nem mondott ki olyasmit a nemzetiszocializmusról vagy szűkebben nézve a hungarizmusról, mint pl. a szabadkőművességről, hogy aki szabadkőműves, nem áldozhat, és a többi."
Tudom, hogy ti ezzel nem értetek egyet, és jól ismerem a Kitartás.hu-n megjelent pár e témával kapcsolatos cáfoló cikketeket is, de az igazság az, hogy az Egyház a nemzetiszocializmus német gyakorlatát elítélő Mit Brennender Sorge körlevelében XI. Piusz ideje alatt a nemzetiszocialista paradigma lényegét (ti. azt, hogy "aki a fajt, a népet, vagy az államot, vagy az államformát, az államhatalom hordozóit vagy az emberi közösség egyéb alapértékeit – amelyek a földi élet keretein belül lényeges és tiszteletreméltó helyet foglalnak el – kiemeli földi értéksorrendjükből s mindennek, még a vallási értékeknek is legfőbb zsinórmértékévé teszi s bálványimádóan isteníti, az felforgatja és meghamisítja a dolgoknak Istentől alkotott és megszabott rendjét. ") egyszer már elítélte. Ismerem az ellenérveiteket, de az enciklika elég világosan fogalmaz annak ellenére is, hogy az kétségtelenül nem kimondottan a hungarizmussal foglalkozik. Azt is sűrűn hallom/olvasom tőletek, hogy az enciklika szerintetek nem a nemzetiszocializmust ítéli el, mivelhogy még csak meg sem említi a "nemzetiszocializmus" kifejezését, ez azonban gyenge érv, hiszen az enciklika nyíltan és egyértelműen szembehelyezkedik a hitleri állam visszaéléseivel. Az sem véletlen, sőt, igen beszédes faktum, hogy ez az enciklika nem latinul, hanem expressis verbis német nyelven jelent meg, ami egyébként az egyházi diplomáciában ritkaságnak számít. Nemzeti nyelven enciklikákat ugyanis a pápai kúria akkor ad ki, ha abban kimondottan egy adott népet vagy nemzetet kíván megszólítani, s levele nem nagy általánosságban szól a föld népének híveihez.
"ha nincs hivatalos végzés arról, hogy márpedig aki xy ideológia híve, nem áldozhat, illetve nem lehet az Egyház tagja, akkor nem lehet cicózni a feloldozással."
Van neked fogalmad a teológiáról, Ember, hogy ilyeneket mondasz? Nincs a földön annyi könyv, amennyi alkalmas lenne a létező és elkövethető bűnök felsorolására, márpedig a feloldozásnak és az áldozásnak - ami egyébként két külön dolog, tehát kéretik nem összemosni! - is megvannak a maguk külön feltételei. Neked is elmondom, hogy ez az ügy nem a politikáról szól, hanem arról, hogy Szálasi gyóntatópapja komolyan vette a feladatát. A pap - valószínűleg a fent említett enciklikából kiindulva - bűnnek tartotta a nemzetiszocializmus követését, s miután Szálasinak nem volt szándékában szakítani eme "bűnével", a pap az egyházi jog szerint járt el.
A baj ezzel az, hogy a
A baj ezzel az, hogy a feloldozást megtagadó pap egyszerűen leereszkedett a politika legalacsonyabb színvonalára. Ti. egybemosta az állami és isteni törvényeket, ami azt a téves üzenetet hordozza, hogy: ami itt a földön, az állam szemében bűnös, az Isten előtt is bűnös! És ennél nagyobb tévedést ejteni sem lehetne! Szálasi állam általi elítélése nem egyenlő Isten ítéletével, ahogy az állam sem egyenlő az Úristennel!
Ma egy ilyen "pap" mit mondana? Pl. azt, hogy a holokauszt tagadása Isten ellen való bűn, amit meg kell bánni, mivel számos országban törvénybeütköző, ezért Isten előtt is az? Ha holnap változtatnak az állami törvényen, akkor az isteni törvények is átíródnak egy csapásra?
A hungaristák, nyilasok nagyon is jól értik, hogy a nemzetiszocializmus nem a legtökéletesebb ideológia (emberi alkotásról van szó, a teljes tökéletességre csak törekedni lehet), de akkor tessék egyházi részről szebbet, jobbat, erősebbet, hatékonyabbat alkotni; ne pedig gáncsoskodni, kicsavarni a tettrekészek kezéből a fegyvert, amely az egyházat is védi (védené).
"A baj ezzel az, hogy a
"A baj ezzel az, hogy a feloldozást megtagadó pap egyszerűen leereszkedett a politika legalacsonyabb színvonalára"
Ennek az ügynek, bármennyire is az ellenkezőjét sugallja a látszat, valójában semmi köze sincs a politikához. Itt arról van szó, hogy a pap megítélése szerint a hívő bűnbánata nem volt tökéletes, ilyen esetekben pedig a papnak alapból az a dolga, hogy bűnbánatra intse a híveket, és feloldozást is csak ekkor adhat. Éppen ellenkezője történik, amiről beszélsz, mert éppen ti mossátok össze ezt az egyszerű hitéleti kérdést a politikával. Egyébként is, a papnak is megvan a joga ahhoz, hogy politikai véleményt formáljon, bár tudom, ezt ti hungaristák éppúgy nem veszitek jó néven, mint ahogyan a többiek sem a "szélről"...
"a teljes tökéletességre csak törekedni lehet), de akkor tessék egyházi részről szebbet, jobbat, erősebbet, hatékonyabbat alkotni; ne pedig gáncsoskodni, kicsavarni a tettrekészek kezéből a fegyvert, amely az egyházat is védi (védené)."
Védené? Igen, szerintetek talán védené. Nekem erről megvan a saját eltérő véleményem, amitől inkább megkímélnétek benneteket...
Kedves Paraklétosz! Bízza
Kedves Paraklétosz! Bízza csak rá ezt a Mozgalom tagjaira, hogy mit tennének az Egyházzal és mit nem. Kívülállóként ne keltsen feszültséget és próbálja elhitetni az olvasókkal, hogy Ön minden titkok, pontosabban annak a titoknak külsős tudója, hogy az Egyházzal, egyházakkal a Pax Hungarica Mozgalom majd jól elbánik. És hogy érthető legyen: ebben a kérdésben az én hozzászólásom a végszó.
Kéretik a kérdést megfelelő
Kéretik a kérdést megfelelő distinkcióval illetni. Igazából kommentárként kéne lehozni, amit alább kifejtek.
I. A pap szemszögéből. A börtönpap egyszerű gyalogpap volt, aki szerint egyébként heterogén nyilasmozgalom (mely - írd és mond - nemzetiszocialistának vallja magát) univok (azaz azonos) mindenben a német nemzetiszocialista ideológiával, illetve bizonyos vonulatának naturalizmusával, immanentizmusával, determinizmusával, amik eretnek létszemléletek. Azaz "nyilas" = "magyar nemzetiszocialista" = "naturalista, immanentista, faji determinista".
II. Szálasi szemszögéből:
Teljességgel igaza volt akkor, amikor a mezei börtönpapnál a világnézetileg (akkor főleg!) tájékozottabb jezsuita rendből való pappal akart egyeztetni. Megpróbálta megértetni a pappal az álláspontját, de a pap rájött, hogy ő nem tud ezzel érdemben vitázni (ehhez képzetlen), és mondta, hogy a kérdésben tájékozottabb jezsuita atyát (P. Csávossy) utóléri a kérdésben, addig pedig "sub conditione" feloldozza.
Szálasi álláspontja pedig az alábbi pontokban foglalható össze:
1. A "Mit brenneder Sorge" nem ítélte el tételesen a német nemzetiszocializmust, a hitlerizmust. Nem lehet semmi burkolt elítélésre hivatkozni (mint 1945. után), mivel akkor kőkeményen, üldözés közepette is kimondta az Egyház a tételes elítélést. (Pl. kommunizmus, szabadkőművesség stb.) Az enciklika a faji determinizmust ítélte el elsősorban, valamint a konkordátum állam részéről történő megszegésének elnézését. Tette ezt egy alapvető hittani (theologia fundamentalis) fölvezetéssel.
Miért nem ítélte el tételesen? Mert maga a német NS mozgalom alapvető filozófiai, világnézeti kérdésekben meglehetősen eklektikus, heterogén volt.
Elég elolvasni Alois Hudal püspök könyvét (e nélkül senki se nyilatkozzon az ügyben), a "Grundlagen des Nationalsozialismus"-t, valamint Faulhaber püspök adventi konferenciabeszéd-sorozatát (Zsidóság, kereszténység, germánság).
Az Egyház megkeresztelhetőnek, konstruktív kritikával összeilleszthetőnek tekintette a német rendszert. A német szellemtörténetből érthetőek meg azok a filozófiai alapok (amiket egy előadásban kifejtettem, hívtalak az előadásomra Paraklétosz, nem jelentél meg, de itt osztod az észt, közben azt mondtad akkor ráérsz, és eljössz), amik miatt tévedések is vegyültek bizonyos theoretikusok gondolataiba (pl. Rosenberg) és bizonyos gyakorlati megvalósulásokba.
De a keresztényüldöző romanitást is megkeresztelte az Egyház, nem "abszolút rossz"-ként kezelte!
2. Marosi Arnold ciszter földrajz- és biológiatanár írását ajánlom, mely a Szent István Könyvek sorozatban jelent meg. (Átöröklés és nemzetvédelem.) A Pannonhalmi Szemle, a Magyar Kultúra korabeli számainak konstruktív kritikáját, valamint Nyéki Kálmán "Vallás és faj" c. munkáját, mely 1941-ben jelent meg. Ő a Központi Szeminárium alapvető hittan tanszékvezető professzora volt.
Az Egyház elsimeri a hülémorphikus emberkép végett a faji lelki diszpozíciókast, amit igazol az objektív lélektan, biológia és orvostudomány. Vallja a faji termináltságot, és nem determináltságot. Egy nép lelkialakatára a benne lévő rasszbeli karakterek arányak hatást tulajdonít.
Ahogy az Egyház elismeri a szociális igazságosságot és a magántulajdont, de elveti a bolsevista kollektivizmust és a liberális individualizmust (egyensúlyt teremtve közérdek és önérdek között, bármelyik túlhangsúlyozása nélkül), ugyanígy a faji indeterminizmust és determinizmust is elveti, és mérsékelt indeterminizmust vall a materiálmonista és karteziánus emberkép csapdáit kikerülve. A test és lélek szintézisére épített emberképet vallja, nem túlhangsúlyozva egyik jelentőségét sem a másik rovására.
Akkor pedig nem beszéltünk a nyilasok és a KALOT tárgyalásairól, Nisztor Zoltán atya intenciójáról a prímásnál és a püspöki karnál, a püspöki kar 1943-as állásfoglalásáról (a nyilasok áldozhatnak, szentségekben részesíthetők), és a Mindszenty-nyilas kérdés árnyalt szemléletéről, amikről itt bőven jöttek le cikkek. Ezen cikkek történettudományi megállapításait elfogultsággal nem vádolható egyháztörténészek tárták fel nagyobbrészt. Közben még meg sem említettük a német nemzetiszocializmus és a magyar hungarizmus közötti bizonyos ideológiai különbségeket, valamint a német külpolitika és Szálasi összeütközéseit stb.
Természetesen Csávossy atya ezzel mind-mind tisztában volt, szemben az itt megnyilatkozó huhogókkal.