Férfiasság, szexualitás, bő gyermekáldás - valóban csak pogány lehet?

Talán nem én vagyok az egyetlen, aki csodálattal néztem végig a 300 című filmet, mely a spártai király, Leonidász és 300 fős hős seregének hősiességéről szól. A film nagyon meglepő terméke a XXI. századnak. Fehér, kisportolt testű, hősies életszemléletű spártai férfiak állnak szemben színesbőrű, abszolút gonoszként és erkölcstelenként beállított ellenfelekkel, akiknek vezére, Xerxész legenyhébben fogalmazva is egy félvér transzvesztitaként írható le.

Hihetetlenül fellelkesített ez a film, és nem csak a hősies életszemlélete és fehérdícsérete miatt, hanem azért is, mert csodálatosan jelenik meg benne a férfi és a nő viszonya Leonidász és felesége, Gorgó által. Tudvalevő, hogy a spártaiak megbecsülték a nőket, mert ők szülték a spártai férfit. Ezzel szemben viszont nem voltak emancipáltak, korai feministák. Feleségek voltak és édesanyák, a szó legnemesebb értelmében, akik tudták, hol a helyük, de ugyanakkor erősek voltak és igazi társak férjeik mellett.

Valószínűleg a mai antifasiszta átlagkeresztények megvetnék ezt a filmet, mert "erőszakot hirdet" és "idegengyűlöletet", holott én, teológiában jártas, hitét valóban élni igyekvő katolikus nőként rajongani tudok érte. Rajongok érte, mert világ életemben én is erre vágytam: erős, bátor, szilárd férfira, aki viszont mellettem leveszi lelki páncélját. És ezt hirdetem ma is, mert az élet megmutatta, hogy valódi nővé - álmaimmal összhangban - csak ilyen mellett lehet válni. Persze a legtöbbünknek, valljuk be, elsőre sokkal kényelmesebbnek tűnik egy cukikeresztény, befolyásolható fiúkát magunk mellett tudni, akit egy könnycseppel már mea culpázásra lehet indítani, és aki úgy táncol, ahogy mi fütyülünk. Sajnos egészséges, normális férfiakat ilyenné lehet tenni a félreértelmezett kersztény békevággyal és szeretettel.

Ennek köszönhetően ma reneszánszát éli a pogány gondolat. A keresztényeket - jelenleg sajnos joggal - férfiatlannak és aszexuálisnak minősítik, és lefestik előttünk az ősmagyar, germán vagy római férfi nagyszerű alakját. Azt mondják, a kereszténység tette olyanná a férfiakat, amilyenek ma, és részigazságokkal, csúsztatásokkal elidegenítik Jézus Krisztustól a magyart. Krisztus békéjét pacifizmusnak mondják (holott Ő azt mondta, kardot hozott), szeretetét pedig egyenlőnek hirdetik a liberális "mindenkit fogadjuk el úgy, ahogy vannal".

Hatalmas hibájuk amellett, hogy Krisztus tanítását félremagyarázzák az, hogy saját igazságuk szerint emelnek ki dolgokat és hagynak el másokat, ha a férfiasságról esik szó. Amikor pogány férfiról beszélnek, elfelejtkeznek az elaljasult Rómáról, az alantas, tunya fertőről, ami romlásba vitte a birodalmat, és amilyen életmód miatt oly sokan a kereszténységhez tértek, de ugyanígy nagy a hallgatás a szintén pogány, de hírhedten szodomita, tehát, mondjuk ki: buzi athéniakról. A keresztény férfiképet pedig ennek analógiájára csak a mai állapotokból szűrik le, és nem veszik figyelembe, milyen volt a keresztény úr közel 2000 évig, és főleg nem azt, milyen a 2000 éve tartó idea. Ugyanis az, amilyen ma az átlagos keresztény férfi, nem egyenlő azzal, amilyennek valójában, krisztus tanítása alapján lennie kell, nem egyenlő azzal, amilyen közel 2000 évig volt!

Milyen hát a keresztény férfi? Csupa pogányok számára ismerős dolgot fogok felsorolni: bátor, kitartó, megingathatatlan, egyenes jellem, büszke, őszinte, hazáját szerető. És igen, bármily meglepő, örömét leli a szexualitásban, fontos neki a nő ölelése és az, hogy bő gyermekáldás legyen családjában. Talán most meglepődnek pogány magyar testvéreim, hiszen az ő eszméjük szószólói mindezt úgy hirdetik, mintha az ő privilégiumuk lenne, mintha a kereszténységgel szemben ezt ők képviselnék. Pedig nincs így! Mindez magától értetődő és természetes a keresztény ember számára! Hiszen ha nem így lenne, akkor 1000 évnyi magyar kereszténység után már nemigen lennénk itt.

Bizony, fontos szólni a szexualitás kérdéséről is, mert e tekintetben is nagy a zűrvar a pogány oldalon. Azt mondják, a kereszténység aszexuális. Holott ez nincs így. A katolikus tanítás fontosnak tartja a szexualitást és a következőt tanítja róla: ez Isten csodálatos terve. Célja hármas - a házastársak teljes testi-lelki önátadása és egyesülése, a gyermeknemzés és az örömszerzés. Balgaság tehát azt mondani, hogy a katolikusok (áltlában ők vannak kipécézve) aszexuálisak lennének. A katolikus Egyház pedig eretneknek bélyegezte a manicheusokat, akik a szexualitást alantas dolognak bélyegezték. Bár vannak olyan keresztény szekták, ahol a szeretkezés csupán a gyermeknemzést szolgálja, és csak ilyen céllal megengedett (pl. nazarénusok), Szálasi Ferenc hitében ez egyáltalán nincs így. Eképp lehet érvényes az egészségügyi okokból gyermektelen házasság, így létezhet a gyermekéletre nyitott, de ésszerűségre törekvő családtervezés, és így nem kell bűntudatban élnie annak, aki keresztényként örömet érez és szerez. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy pogány testvéreink ennek ellenére úgy állítják be a keresztényeket, mint a szexualitás örömeit elvető és bűnnek tekintő embereket.

Támadják a pogányok a monogám házasságot is. Bognár József - aki miközben a hősies pogány szellemről regél, gyáva volt elmenni a Prohászka Ottokár Népfőiskolára vitázni a pogányság-kerszténység kérdéséről - egyenesen azt állítja: "A monogám házasság Európában is csak alig ezer éves. (...) Ha együtt élhet két férfi vagy két nő, akkor mondj egy értelmes okot, miért nem élhet együtt két nő egy férfival?" Korántsem zavarja, hogy Tacitus, a római történetíró leírta, a germánoknál a férfiaknak egy feleségük volt; csak akkor volt több nagyritkán és igen keveseknek, ha gazdag volt, és ezért sokan akarták hozzáadni a lányukat. Sajnálatos látni, ahogy egy zsidó a judaista perverzséget akarja a magyarok között ősmagyarság mögé burkolózva elhinteni. Kijelenthető: Bognár-Berkovics Józsefre igaz, amit Wagner mondott: "A zsidó az emberiség megrontásának plasztikus démona."

A nem mellesleg gyermektelen Bognár úr a népességszaporulat miatt aggódik, és közben elfelejti, hogy a kereszténységben nevelkedett és azt élő - tehát monogám - európai lakosság népességszáma nőttön nőtt! Magyarországon is csak a Kádár-korban kezdett csökkenni, mely a jelenlegi liberalizmusban folytatódott, de ez pont annak köszönhető, hogy a tiszta élet és a szentségi házasság szinte teljesen eltűnt a társadalomból, vagyis már nem a keresztény erkölcsöt követi a magyar ember.

Úgy áradoznak piruettpogányaink a termékenységról, közben bele-belerúgva a keresztényekbe, mintha az pogány találmány volna. Holott tudvalevő, hogy a kereszténység kiáll az élet védelme és a sokgyermekes család mellett. Isten a Szentírásban felszólít minket, hogy népesítsük be a Földet, az egykézés-kettőkézés pedig, ha nem egészségügyi oka van, mindenképp megvetendő dolog Jézus Krisztus szemében. A keresztény házasság bár él a családtervezéssel, nyitott a gyermekáldásra, és minden keresztény szülő erkölcsi kötelességének kell tartsa, hogy legalább három gyermeke legyen, s ha már egy élet megfogant, azt ne pusztítsa el.

Ezen felül el kell mondani, mennyire oktalan az a pogány gúny, ami a szüzesség eszményét támadja. Teszi ezt olyan alapon, mintha az természetellenes lenne és a termékenységgel szemben állna. Pedig-pedig a pogány világban is ott élt a szüzesség dicsérete, legyen az házasságig vagy egész életre szóló. Míg régen a pogányság nemes virtus volt, ma csupán a hedonizmus és a nemzetromboló szabadosság legitimizációjára jó. Hol vannak a mai "pogányságból" a római vesta szüzek, akiknek 30 éven át szűznek kellett maradniuk és szolgálniuk. És melyikük élne úgy, mint a pogány germánok Tacitus leírása alapján? "Még jobban élnek azok a közösségek, amelyekben csak hajadonok mennek férjhez, és ahol az asszonnyá válás reménye s vágya csak egyszer teljesedik be. Így egyetlen férjet kapnak, amiképpen egyetlen testet s egyetlen életet, hogy ne is gondoljanak többre, vágyakozásuk ne terjedjen tovább (...)" A tiszta készületről már volt itt cikk, de dióhéjban elmondható: a házasságig tartó önmegtartóztatás az olyan család megteremtésének biztos útja, mely a pogányok által is óhajtott bő gyermekáldásnak szétrombolhatatlan háttere és biztosítója. Persze erre lehetne azt mondani, a nő legyen szűz, de a férfinak nem szükséges. Ám ha egy férfi a házasságig nem szűz, akkor kell lennie egy nőnek, aki ezáltal már szintén nem az, és akkor felmerül a kérdés: a prostitúciót vagy a homoszexualitást kívánják ezzel az elvvel támogatni?

Mi, keresztények nem felejtjük el a pogány férfikép nagyszerűségét. Ami jó, ami nemes, ami követendő abban, azt a valódi keresztény férfikép átvette és hirdeti. Ez nem lopás, hanem valaminek a megnemesítése. Ezt nem értik az újpogányok. A keresztény vallás nem egy a sok közül, tehát nem lop. Hanem ő a mindenkire vonatkozó, a világtörténelem egy pontjában eljövő igazság, ami továbbvitte azt a régiből, ami nemes, és elhagyta, ami rossz. A Krisztus előtti nemes pogány gondolatnak mi vagyunk a legitim örökösei - csak úgy, ahogy a katolikus Szent Római Birodalom a pogány Rómának -, nem pedig azok, akik erkölcseikben messze nem érik el a pogány ideát, akik össze-vissza kitalálnak pogányság címén mindent, csak mert úgy vannak vele, ahogy Chateaubriand kérdésében: "Uraim, tegyék szívökre kezüket és vallják meg becsületükre: nem volna-e bátorságuk hinni, ha volna bátorságuk tisztán élni?"

Ugyanis meggyőződésem szerint ez a mai helyzet. Olvastam több pogány portált, és látnom kellett, amit láttam. A cikkek mellett meztelen nők, nem egyszer "alulról" fotózva. Vajon ez a magas pogány erkölcs? Vagy az, hogy az önkielégítést és a pornográfiát hirdetünk? Nem, ez biztos nem az az eszme, ami megmenti Európát. A mai újpogányság egyszerűen milliárd mérföldnyire van a Krisztus előtti "jó erkölcstől". Csupán azért vallják magukat egyesek pogánynak és vetnek meg minden szervezett vallást, hogy perverz szexualitásukat kiélhessék. Azt a szexualitást, mely "mindenképp tolakodó" és a beteges pornográfián alapszik, s csak az élvezetekre koncentrál, kihagyva belőle azt a mélységes test általi lelki egyesülést, ami tulajdonképpen a szeretetről szól, arról, hogy a másikat teljesen elfogadom, befogadom, és magamat is odaadom neki. Náluk a szex csupán kéjelgés és vircsaft, mint a pattanásos Ödönkénél, aki na végre már megkapott valakit, nem pedig a legmélyebb közösség, ami férfi és nő közt létrejöhet, Isten gyönyörű terve szerint.

Arról már nem is szólva, hogy nem az az igazán ember feletti ember, ha tetszik, Übermensch, aki van olyan tökös legény, hogy ki tudja élni a minden emberben meglevő ösztönét (ez olyan, mintha arra lenne büszke, hogy meg tud enni éhesen egy szendvicset), hanem az, aki egy magasabb célért, talán pont a szép család és boldog szexualitás elnyeréséért egy ideig, a nászéjszakáig meg tudja magát tartóztatni.

Ezek alapján kijelenthetem, hogy annál nagyobb hülyeséget, miszerint a szexualitás és a férfias erő pogány privilégium lenne, már rég nem hallottam, főleg nem tapasztaltam!

Mi, hungaristák, őrizzük és védjük a keresztény férfi, a keresztény szexualitás és a keresztény házasság ideáját! Mert hogyha ezeket támadják, minket is támadnak: nemzetünket, családunkat és önmagunkat. Csak Szent István, Szent László, II. Rákóczi Ferenc, Prohászka Ottokár és Szálasi Ferenc erős hite és hősies kitartása emelheti oda a nemzetet, ahol annak lennie kell; és csak Szent Erzsébetünk tiszta szeretete hozhat el egy olyan krisztusi szeretetből táplálkozó, boldog családi életet, ami neki volt, mégha rövid ideig is.

Éljük ezt a hitünket! Legyünk szűziesek gondolatban, szóban és cselekedetben; emellett viselkedésben férfiasak és nőiesek! A házasságban pedig boldogok, szeretőek, gyermekáldásban pedig bőségesek. Csak a személyes példaadás térítheti meg újpogányainkat, ugyanúgy magyar testvéreinket.

Ne feledd: még ha úgy érzed, te önmagadban erre kevés is lennél, tudd meg, Jézus Krisztus ott áll melletted, és segít - csak akarnod kell!

Úgy legyen!

Kitartás!

B. Bernadett - Kitartás.hu

Hozzászólások

Gratulálok! Ismét egy nagyon

Gratulálok! Ismét egy nagyon szép írás Kedves Bernadett! Sajnos régen én is tévelygő voltam és ebben a fertelmes újpogányságban hittem, aminek a Bognár Józsefék is hívei, de rá kellett jönnöm, hogy én ettől valami magasabbra és erkölcsösebbre vágyok, nem pedig egy pogányságnak nevezett keresztényellenes álvallásra.
Végre úgy érzem Krisztus egyházában megtaláltam a helyes utat, és én csak reménykedni tudok abban, hogy a többi tévelygő újpogány magyar testvérünk is hasonlóképpen rálép majd az igazsághoz vezető szűk ösvényre.

Egyébként a 300-ról csak

Egyébként a 300-ról csak szeretnék annyit megjegyezni, hogy ez szerintem is egy nagyszerű film, viszont be kell lássuk, hogy az amerikaiak részéről van egy kis Irán-ellenes propaganda része a dolognak. A régi iráni perzsák árják voltak és egyáltalán nem sötétbőrűek, ahogy a filmben vannak ábrázolva és arra sincs bizonyíték, hogy Xerxész homoszexuális lett volna... Illetve a másik, ami a film negatívumaként felhozható az az, hogy a spártaiak szellemi vezetői, a papságuk gonosz, sátánista lényekként vannak ábrázolva... Bár, ha mindezeken felülemelkedünk és a filmet megpróbáljuk úgy szemlélni, mintha az nem a "terrorista" perzsák elleni háborúról szólna, hanem a fény sötétség elleni heroikus küzdelméről, akkor mindjárt könnyebben elfogadható és ebből a szempontból valóban egy hatalmas alkotás, ami csoda, hogy megjelenhetett.

Éppen Jézus Krisztus nyomán

Éppen Jézus Krisztus nyomán jelentem ki, hogy a gyermeknemzés ideája engem nem éppen hat meg. A szerző egyébként az utódok nemzését valami végtelen nagy erkölcsös cselekedetnek állítja be, pedig lássuk be, ez inkább egy gazdasági-politikai elvárásnak való megfelelés, semmint valami, ami közelebb visz Istenhez. Természetes, hogy erre szükség van, aligha lehet ezt tagadni, viszont ilyen nyomatékosítással csak a nagy tömeghez lehet szólni, akiktől pontosan azt várjuk el, hogy tegyék, amit mondunk nekik. Az elithez viszont nem lehet így szólni, hiszen becsapnánk őket. Egy valódi férfit ugyanis nagyon kevéssé befolyásolja, mennyi gyermekkel áldotta meg őt a Jóisten, és a szexualitást sem igényli feltétlenül; természetesen egy kedves, szerető asszony fontos tényező lehet az ember életében, de ez a férfi számára koránt sem elengedhetetlen és koránt sem elégséges. Ha az igazságot a másik oldalról is szemügyre szeretnénk venni, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az Emberfia tanításait:

"Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!"

Továbbá: "Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége."

Tehát, ez a cikk tipikus példája annak, amikor egy bizonyos szintű igazság a tévelygőket helyreigazítja, a tudással rendelkezőket viszont visszahúzza. Az a tény, hogy a gyermek egy csodás lény, és hogy a nemzet fennmaradásáért szükség van rá, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez valamiféle abszolút értékkel bírna önmagában - legalábbis a férfi számára biztosan nem.

Kedves Ursa Maior! B.

Kedves Ursa Maior!

B. Bernadett arra akarta e cikkben felhívni a figyelmet, hogy a kereszténység nem anyag- test- és szexualitás-ellenes.

A természetfeletti kegyelem a természetes rendre épül. Az ember természetes létállapota az, hogy megházasodik.

Ezzel nem tagadta azt, sőt a cikkben ennek védelmére is kísérletet tett, hogy a szellemi termékenység, mely a biologikum felett áll, a kegyelmi rendben lehetséges azáltal, hogy valaki a biológiai nemzésről lemond. Az Istenért vállalt tisztaság természetfeletti, nem természetellenes, azonban nem általánosan megkövetelt, szemben az önkasztráló manihceusok állításával.

Azonban nem szabad elfelejtenünk, amit Aranyszájú Szent János mondott: "Aki a házasságot megveti, annak hazug a szüzessége. Ugyanis mit érne egy jó dolog egy rosszhoz képest? A rosszról lemondani kötelesség, nem erény. Azonban mennyivel nagyobb dolog egy már adott jóról lemondani egy mégnagyobb jóért?"

Csatlakozom "Valaki"

Csatlakozom "Valaki" véleményéhez. A film Frank Miller (Sin City) képregényrajzoló munkájából készült, aki megszállottja ennek a témának. Sajnos annyira mégsem merült bele, mert kb. 6000-en voltak a görögök, akik közül igaz, az a 300 spártai irányította a hadmozdulatokat, lévén ez volt a mesterségük. Az iráni helyzet miatt FM műve kapóra jött hollywoodnak. Ez nem titkoltan egy Irán elleni propaganda volt, amire válaszként Ahmadinezsád anno beígért egy válaszfilmet. Érdekes, hogy azok szerint volt Xerxész buzi, akik szerint AH impotens.
A cikk szokás szerint jó lett, bár engem nem érdekel, hogy valaki pogány vagy keresztény. Az emberek nagy része meg nem a kereszténységet veti meg, hanem a jelenlegi keresztény egyházat, még ha nem is tudatosul benne.

Kiváló írás, és ezt úgy

Kiváló írás, és ezt úgy mondom, hogy ritkán dicsérem a hungaristákat!

Rámutatott arra, amik bennem is megfogalmazódtak, az érintett (de nem említett) honlap, és a - szerintem is - zsidó nagymagyarkodó írásait olvasgatva. Ez már önmagában is abszurd, hogy egy zsidó tanít minket magyarnak lenni, és közben az írásai is olyan nyilvánvaló ellentmondásokba ütközik, ami nem lehet véletlen. Nem is az: látszik rajtuk, hogy a keresztényellenesség nem következmény, hanem cél. Tetten érhető, hogy először lett felállítva a keresztényellenesség, mint alapvetés, és utólag keresték hozzá az indokokat. Keresztény erkölcsökre hivatkozva kritizálnak minket, majd kiderül, hogy náluk az természetes és kívánatos. Kedvenc példám, amikor azt állítják, hogy a csúnyagonosz Vatikán prostituáltakat alkalmazott régen. A következő állítás persze az, hogy őseink gyönyörű vallásában a templomok bordélyházak is voltak egyben. Ez nem ugratás, le lehet ellenőrizni:

http://www.arpadegyhaz.hu/index.php?type=webpage&m=49&id=76

Eszement érvelés. Eleve hazugságból indulnak ki, de a végkövetkeztetés is rossz, mert ezt hedonizmusnak hívják, és őseinknek sosem volt ilyen vallása, a kereszténység előtt sem (mit szóltak volna, de sebaj, mert ők is azt hirdetik, hogy ez nem ugyanaz, hanem "ilyen lett volna"). Arról nem is beszélve, hogy a történelmet is hamisítják, és tényként kezelik azt a fajta "történelmet", amit az István a király rockopera (féllábú sámánjaival) tár elénk.

http://szentkoronaradio.com/letoltes/2011_05_08_napvagas

Az efféle cikkek nagyon hasznosak, mert meggyőzhetik a tévelygőket. A zsidó urasággal (le sem írom a nevét) nem érdemes vitatkozni, neki feladata a meggyőzhetetlenség. Vallásának alapvetése az (ezt is le lehet ellenőrizni), hogy ugyan a gonosz (máshol tagadják ennek a fogalomnak a létezését) kereszténység megsemmisített minden nyomot az ő vallásukról (máshol éppen az a baj, hogy mindent átvett és meghamisított), ezért pusztuljanak, de sebaj, mert ők kitalálják újra. Egy jellemző idézet, a lényeg kiemelve:

"A maiakat hagyjuk. Nézzen mindenki önmagába és döntse el, hol áll. Mindenekelőtt Magyar Adorjánra, aztán Götz László, Padányi Viktor, Zajti Ferenc. De ne írjuk le László Gyulát vagy Bóna Istvánt se. Ők, ha álmodoztak, akkor is magyar szellemben, magyar lélekkel tették."

Ez a mai neopogányság hitvallása. Álmodozás, ábrándozás, "magyar lélekkel" (egy zsidó útmutatásával). Természetesen a Biblia íróit is látomásos idiótáknak titulálják, és emiatt megvetik. Ráadásul látszik, hogy saját magát interjúvolja, ez külön vicces!

Én nem szégyenlem, sőt valamilyen szinten még büszke is vagyok rá, hogy a velük folytatott eszmecsere térített meg az igaz katolikus hitre. Az ő elferdített Biblia kiragadásaik hatására döntöttem úgy, hogy elolvasom a Bibliát. Miután megértettem, hogy csak akkor hazudnak, amikor a szájuk mozog, vagy amikor a kezük pötyög, azóta nem foglalkozom a tévtanaikkal sem, taszítanak.

Szebb Jövőt!

Nem értem mi köze van még a

Nem értem mi köze van még a ,,ZSIDÓ-KERESZTÉNYSÉGNEK ,, a népszaporulathoz... A Magyar emberek nagy része
már régen kihúzta a fejét a ,,zsidó-keresztény,, hurokból és felemelte azt.Tisztán lát,és a lehetőségeihez mérten
cselekszik vagy vállal családot és gyermeket...ez a 21. század már mások az elvárások mind magunkkal,mind a
társadalommal szemben...Ezt azért mondom ,hogy a ,,HUNGARIZMUSNAK, mint eszményképnek is változnia kell .
Alkalmazkodnia a modern társadalomhoz,csak is így lesz képes a vezető helyet és irányt megmutatni.
KITARTÁS !

Én ezt a cikket elolvasva

Én ezt a cikket elolvasva megértettem. Vagy nem olvastad el, testvér, vagy pedig nem hiszed el ezeket a sorokat?

Ha már itt tartunk, én egy

Ha már itt tartunk, én egy protestáns álláspontot bátorkodnék közölni (részben Pálhegyi Ferenc teológiai író gondolataiból kiindulva, saját elképzelés):
Eszerint a termékeny házasság esetében megkövetelt a gyermekvállalás is (a szexuális örömszerzés mellett, ami legitim).
"1Móz 1:28: "És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon."

De milyen irányelv vonatkozzon a vállalt gyermekek számára? Azt mondom, legyen általánosan négy gyerek. Három gyermek mindenképp szükséges ahhoz, hogy a szülők önmagukat reprodukálhassák, és ne fogyjon el a nemzet a bevándorlók javára (Szálasi ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha csak kettő gyerek van, az csak az apai és anyai szeretet kettéválasztására jó példa). Sok gyermekes lelkigondozótól hallottam, hogy neki az a tapasztalata, hogy négynél több gyerek esetén már nem jut kellő figyelem valamelyik palántára. Szálasi ugyan azt javasolná, hogy minél több gyerek legyen - hiszen ő egyszerűen úgy jellemezte ezt, hogy háromnál több gyermek igazi boldogság, míg három gyerek egyszerűen csak öröm. Azonban én az általam leírt közvetett tapasztalat miatt, továbbá a mai nehézebb (értsd nem nyugat-európai) életkörülmények miatt, valamint a honfitársak átlagosan alacsonyabb erkölcsi nívója miatt javaslom a 4 gyerek optimalizálását. Persze fölfelé nincs határ (jobbanmondva fizikai teljesítőképesség-szabta határ van).

Egy ehhez kapcsolódó gondolat: Hol legyen érvényes ez a gyerekszám? Az idézett bibliai igevers alapján a szaporodás a föld betöltésére irányul. Azt mondom, hogy a föld szó nem csak a föld bolygót jelölheti, és így általánosságban az emberiség szaporodására szólít fel. Hanem jelölheti az adott, régiót, kontinenst is, ahol a népcsoportok élnek. Namost, mivel a népcsoport szemszögéből tehát az adott régió betöltése, benépesítése a cél, az is következik ebből, hogy különféle ütemben tölthetik be a saját területüket az egyes népek. Egyes területeken túlnépesedés állhat fenn, míg máshol drasztikus népességcsökkenés (Európa). Ahol túlnépesedés (azaz pl.: vagy az állami gépezet, vagy a természeti erőforrások elégtelenek arra, hogy az éhhalált megakadályozzák) áll fenn, ott a népességszaporodási ráta csökkentése megengedhető, vagy javallott (azaz elég pl. ha 1-2 gyermeket vállalnak - Kína, India, némely afrikai ország). Amely ország esetében pedig a néptársak körében népességfogyás tapasztalható, ott még meg fokozottabban ösztönözni kellene a 3-nál több gyermek vállalására. A kórosan fogyó területeken az öt gyermekes felső határt is szükséges volna elhagyni vészhelyzet miatt.

Mikor történjen a gyermekvállalás folyamatának elkezdése a házasság intervallumán belül?
Itt emlékeztetnék mégegyszer arra, hogy a terméketlen, de érvényes házasságokon belül semmikor sem kell elkezdődnie (ill. lehet, hogy örökbe fogadás útján javasolt ekkor is).
A termékenyek esetében azonban valamikor el kell kezdődnie. A javallott fölső korhatárt egyszerű meghúzni (az asszony szervezete, a gyerek felnevelődése és a szülők életkorának összhangja alapján), nem ecsetelném.
Az alsó korhatár különleges esetben lehet már rögtön a házasság eleje (a néhai fajbiológusok szerint 18 év lányoknál, 20 év férfiaknál).

Ezen felül tudni kell, hogy a gyermekvállalás késleltethető, amennyiben a házas feleknek nincs önálló egzisztenciája (pl. szüleikkel élnek - mondjuk ez esetben magát a házasságot se lenne szabad megkötni).
Továbbá a gyermekvállalás késleltethető, vagy mérsékelhető, amennyiben a házastársaknak nem volna idejük a gyereket nevelni, vele törődni, foglalkozni (nincs szabadidő, bébiszitterrel lenne egész nap a gyerek, missziói körúton van egész évben, politikai mozgalmat vezet nagy intenzitással). Az idő kérdése eléggé szubjektív, óvatosan kell vele bánni.

A gyermekvállalás nem késleltethető, vagy tartható vissza pusztán rideg anyagi-jóléti viszonyok alapján. Hiszen Istennek gondja lesz a gyermekekről. "...Elég minden napnak a maga baja" (Mt 6:34). Ha őseink úgy gondolkoztak volna, hogy luxuskörülmények híján nem nemzenek gyermeket, akkor ma nem élnénk.

Máskülönben a gyermekvállalás egyéni mérlegelés alapján kitolható-áthelyezhető (esetleg korlátozható 3 gyermektől fölfele).

Mik lehetnek az eszközei a családtervezésnek? Minden olyan eszköz, ami nem utólagosan abortál, hanem preventív jellegű, tehát megelőzi a terhességet. Ebben nincs korlátozás, feltéve, hogy egészségkárosító (azaz önpusztító) mellékhatás sincs. Ennek az a magyarázata, hogy a tudomány vívmányai felhasználhatóak az élet megjobbítására, amennyiben azok nem ellentétesek Isten parancsaival.

Ha véletlenül nem működnének, vagy csődöt mondanak a megelőző módszerek, és megtörtént a foganás, akkor a felek így jártak, fel kell nevelni a gyermeket. Legfeljebb örökbe lehet adni, de az se az igazi.

Hozzászólnék röviden ahhoz is, hogy a férfinek teljesen közömbös a házas élet (Ursa major okfejtésére reagálva). Namost, a helyzet az, hogy a többségnek nemhogy nem közömbös, hanem egyenesen szükséges a házas élet, hogy a förtelmes paráznaságot kiküszöböljék. Ezen felül vannak bizonyos kevesek, akik tudják uralni a vágyaikat annyira, hogy nem kell azokat házassággal megzabolázni. Nekik ún. kegyelmi ajándék adatott, ahogy Pál apostol mondja: "Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy." (1Kor 7:7) Ezt az apostol úgy érti, hogy szeretné, ha mindenki úgy maradna, mint ő, azaz nőtlen.
Tehát az emberek túlnyomó többségének szükséges házasodni, sőt minél hamarabb, mivel a bűn már kezdettől fogva ránk leselkedik, és ránk van vágyódása. A paráznaság démona nem vár udvariasan az ember 40 éves koráig.
Ezen túl vannak bizonyos kevesek, akik tényleg egymagukban erkölcsösen tudnak élni, és nincs is ingerenciájuk megházasodni, de ezek nem néptömegek. Tehát közvetve a legtöbb férfi számára is nagy szereppel bír a gyermek nemzése.

A "férfinek közömbös a

A "férfinek közömbös a házasélet" dolgot szerintem durván félreértetted (ha mégsem, akkor elnézést). Semmiféle nőtlenségről vagy aszexualitásról nincs szó, egyszerűen csak arról, hogy valaki tudja annyira uralni a vágyait, hogy számára a szeretet "non plus ultrája" nem merül ki a fizikai aktusban, és esetlegesen annak időleges hiánya esetén is hű marad a társához + a hálószobai eseményeknek nem sok közük van a valódi házasélet tisztaságához, sem két ember odaadásához (egyes múlt századbeli polgári attitűd által rosszul értelmezett "becsülethez" meg aztán főleg nem). Ez közel sem jelent önmegtartóztatást, vagy nőtlenséget, csak azt, hogy nem állatok vagyunk, és nem az ösztönök uralkodnak rajtunk, hanem normál esetben mi uralkodunk azok felett.

Szépek és nemesek a

Szépek és nemesek a gondolatok, de mi van akkor, ha a fiú megszólítani se mer egy leányt, nem hogy párkapcsolatot kezdeményezni? Valamiért úgy érzem, hogy inkább mennék ki az utcára fegyverrel (aminek hamarosan eljön az ideje), mint mennék oda egy számomra szimpatikus leányhoz beszélgetni. Nem vagyok egyedül ezzel a gondolattal, sok ismerősöm van, aki ugyanezzel küzd, és mind az én, vagy nálam fiatalabb korosztályból kerül ki (22 vagyok).

Sztem ezt a dolgot magadnak

Sztem ezt a dolgot magadnak kell orvosolnod (személyes bátorság hiánya)...az meg egyébként elég irreális h egy lányhoz sem mersz odamenni, de a fegyvert meg mernéd ragadni....És ennek nem sok köze van a hungarizmushoz.....

Hungaristának érzem magam,

Hungaristának érzem magam, azok szerint próbálok cselekedni. Nem vagyok egyedül ezzel. Jobban érdekel a nőknél az, hogy a hazámmal mi fog hamarosan történni, szerintem fontosabb is. Szerintem az is lehet hungarista, aki nem úgy gondolkodik, mint mások és bár fél a lányoktól (s lehet egyedülálló). Az a legfontosabb, hogy kiemelten szeresse hazáját, nemzetét, erkölcsök szerint éljen és legyen hite.

Kicsit fura a hozzászólásod.

Kicsit fura a hozzászólásod. Miért gondolod, hogy személyes gátlásaid befolyásolnák a többség hozzáállását a nemiséghez? Személyesen javaslom, hogy vegyél eröt magadon és próbálozzál minnél több kapcsolatot kezdeményezni lányokkal, nókkel, magad korabeliekkel, mivel ennek hiánya a késöbbiekben párválasztási gondokat okozhatnak. Talán pszichológus segíthetne, ha a problémád mélygyökerü, de semmiképpen sem egy Hungarista fórum nyilvánossága.

Köszönöm a javaslatot, nagyon

Köszönöm a javaslatot, nagyon kedves, hogy próbálsz/próbáltok segíteni, ám problémám nem követel megoldást. Az, amit 2011. 06. 26. vasárnap, 10:56-kor írtam, ha alaposabban elolvasod/olvassátok, akkor rájöttök, hogy nem probléma megoldási javaslatot kérek, hanem csak a véleményedre/véleményetekre vagyok kíváncsi. "De mi van, ha?" -jellegű kérdés volt, nem konkrét segítségkérés. Ez globális jellegű probléma, mivel a korosztályom igen nagy részét érinti. Ráadásul azokat is, akik Hungarista módon gondolkodnak alapvetően.

Szerintem tévedsz. Az, hogy

Szerintem tévedsz. Az, hogy főleg a fiatalokat jellemzi már eleve kizárja azt, hogy "globális" lehessen. Nagyon is, hogy inkább egy bizonyos réteget jellemez csak, de nem többet. Továbbra sem értem mi köze mindennek a hungarizmushoz? Ez egy kamaszkori probléma, világnézettől és rasszbeli, vagy vallási hovatartozástól teljesen függetlenül.

Igen, sajnos ezt én is

Igen, sajnos ezt én is tapasztaltam anno, hogy vannak srácok, akik egyszerűen félnek a lányoktól, nőktől. De ilyen srácok mindig is voltak, csak egyszer kell egy olyan partnert találniuk, akitől megjön az önbizalmuk. Vágynak kapcsolatra, de nem mernek nyitni, ez idővel úgyis meg fog változni.

Házas vagyok. Mai lányok is

Házas vagyok.

Mai lányok is hibásak abban, hogy a mai fiúk tartanak tőlük.Erre a legjobb orvosság, a hagyományok ápolása és gyakorlása: néptánc, lovaglás, íjászat és a többi.
:) melyik lány tud ellenállni egy sportos alkatú, lovon bevonuló magyar harcosnak ?
Nyilván nem mindenki útja ez, de nem mindenki előtt elzárt út ez!

Pár tárgyi tévedés van a

Pár tárgyi tévedés van a cikkben. Minden valószínűség szerint Spártában is szokásban volt a pederaszta homoszexualitás. A germánoknál pedig az, hogy "egyetlen férjet kapnak, amiképpen egyetlen testet s egyetlen életet", gyakran azt jelentette, hogy az özvegyet elégették a férj halotti máglyáján (hasonlóan a szkítákhoz, hindukhoz és más árja népekhez).

Új hozzászólás

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
A kis- és nagybetűket a rendszer nem különbözteti meg.