A magyar-román megbékélés harcosa - Gergely Gyula

Gergely Gyula nevét legtöbbször ezen híres mondása kapcsán emlegetjük: "Szálasi Ferenc nélkül nincs Hungarizmus, Hungarizmus nélkül nincs totális honvédelem, totális honvédelem nélkül nincs győzelem..." De nézzük, ki is volt ő tulajdonképpen!

Iparos családban született 1901-ben Debrecenben. Felsőkereskedelmi érettségit tett, hamarosan vállalatigazgatói állást nyert el Nagybányán. Széchenyi Lajos ismertette meg Szálasival és a hungarizmus eszméjével, amely egyből megfogta a fiatal Gergelyt.

1940-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba. A konnacionalizmus (nemzetközösség) eszméjének helyességét felismerve gyakran hangoztatta a magyar-román megbékélés szükségességét, a két nép egymásra utaltságát. Ezért amikor az NYKP nemzetiségi csoportokat állított fel, Gergely Gyula lett a párt "erdélyföldi" vezetője. Többször kereste a kapcsolatot a területen élő románság vezetőivel, több román barátja is volt, így személyes példamutatással járt elől. A korban dúló sovinizmus hatására azonban nem sok siker kísérte munkáját, de ő töretlenül dolgozott tovább.

A kereskedelemben szerzett rengeteg ismeretségét is felhasználva nagy szerepe volt abban, hogy 1944. áprilisában Edmund Veesenmayer hajlandó volt fogadni egy hungarista küldöttséget. 1944. október 30-án a Nemzetgazdasági Iroda élére nevezték ki. A vérbíróság őt sem kímélte; bár komoly vádat nem tudtak ellene felhozni, életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Az 1956-os szabadságharc alatt kiszabadult, majd Németországba távozott.

Új hazájában is kereskedelemmel foglalkozott, export-import céget alapított. A hatvanas években magyarországi üzleteket is bonyolított, többször járt is itthon. 1970-ben érte a halál németországi otthonában.

Beszélgetés Gergely Gyulával 1944-ből:

"Gergely Gyula testvér 1901-ben született Debrecenben iparos családból. Tizennyolcéves korában nagykorúsították, hogy ipaigazolványt kaphasson. Ettől kezdve két keze munkájával kereste kenyerét s ő nevelte négy kiskorú, árva testvérét. Mint önálló iparos és kereskedő végezte Nagyváradon a felsőkereskedelmit. 1922-ben érettségizett. Ebben az évben vette feleségül dr. Bod Kálmán törvényszéki bíró leányát. Felesége Gábor Áron családjából származik. 1928-ban a Fibra Rt. igazgatója lett. 1939-ben megalapította Nagybányán a Nemzeti Ipari és Kereskedelmi Rt-t.

Erdély felszabadulásakor a pesti liberális lapok dicshimnuszokat zengtek és tőle, közgazdasági szaktekintélytől kértek interjút Erdély gazdasági viszonyairól. Mikor Szálasi Ferenc zászlója alá állt, a kapitalista bérsajtó ellene fordult. Szidta. Átkozta. Rágalmazta. Sokáig beszéltek és írtak a nemzetiszocialista lapok arról a fölényes és nyugodt magatartásról, amellyel egyik rágalmazóját a törvényszéki tárgyaláson sarokbaszorította. Pörölycsapásként zuhogtak vaslogikával felépített érvei a felelőtlen rágalom koholójára.

Felelősség és kötelességteljesítés

Az Összetartás tegnapi számában megírtuk, hogy a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom vezetője, Szálasi Ferenc Gergely Gyula testvért, Erdélyföld vezetőjét bízta meg azzal, hogy Miskolczy Hugó országgyűlési képviselő elhunytával megüresedett nagylétai választókerületben vállalja a jelöltséget. Ez alkalommal felkerestük Gergely Gyulát s rengeteg elfoglaltsága közepette is szakított nekünk időt arra, hogy olvasóinknak mondjon egyet-mást a választással kapcsolatban.

- Gondoltál-e arra, hogy fellépsz képviselőjelöltnek? - tesszük fel az első kérdést.

- Nem! Vezérem parancsát teljesítem. Személytelenül akarok tovább is harcolni, dolgozni fajtámért, mert velük elválaszthatatlanul összenőttem. A képviselőség nekem nem rangot, címet, vagy jövedelemforrást jelent. Csupán eszközt. Még fokozottabban szolgálhatom magyar népünk jövőjét.

- Gondoltál-e arra, hogy a képviselőség a mai időkben milyen súlyos felelősségvállalással jár?

- Tudom. Egész életemben szocialista voltam, amit tudatosan fajtám jobb és szebb életrendezéséért vallottam. Ezért léptem be Erdély felszabadulása után a Hungarista Mozgalomba. Láttam, hogy Szálasi Ferenc mozgalma az, amely nemzetünk minden vágyát és kívánságát összegezi. Pártunkban mindenkor Vezérem és fajtám iránti rendíthetetlen hűséggel és fegyelemmel szolgáltam népünk szabadságharcának célkitűzéseit. Ebben az irányban tudatosítottam Erdélyben mozgalmunkat. Apostoli munkával építettem azokat a szervezeteket, amelyekben ma fanatikus hungaristák küzdenek a magyar munkaállam minél előbbi megvalósításáért. Rám a képviselőség nem róhat több felelősséget, mert eddig is minden tevékenységemet a meggyőződés szikláján épült hit és felelősségtudat irányította. Ezért vagyok hungarista. Úgy hiszem, hogy a képviselőség nem nagyobb felelősség, hanem: fokozottabb kötelességteljesítés.

Hatványozottan a jelenlegi viszonyok között, amikor a vörös rém közvetlen közelről fenyeget. Ezt a kötelességteljesítést úgy akarom szolgálni, hogy nemzetünk fejlődését és megmaradását a velünk egy úton haladókkal vállvetve biztosítsuk.

- Szerinted mik a biztosítékai nemzetünk fennmaradásának és fejlődésének?

- A Hungarista Munkaállam, amelynek államkerete a nemzeteltartó parasztság, a nemzetépítő munkásság, a nemzetvezető értelmiség és a nemzetvédelmező katonaság.

- Mikor lesz nemzeteltartó a parasztság?

- Ha a magyar földnek felelősséggel boldog tulajdonosa.

- Mikor lesz nemzetépítő a munkásság?

- Ha munkájával a saját és a közösség sorsát is építő tagja a nemzetnek.

- Mikor lesz a nemzetvezető az értelmiség?

- Ha nem teszik gerinctelenné.

A Hungarista Munkaállam

- És véleményed szerint, hogyan valósulhat meg a Hungarista Munkaállam?

- Megvalósulásának erkölcsi feltétele: az Államfő megbízása és a Nemzet akarata. Létrehozásának eszközei: az áldozatos küzdelem, a testvéri összefogás és a győzelem rendíthetetlen hite!

- Kik valósíthatják meg?

- A nemzeteltartó paraszt akkor, amikor minden erejével küzd a nagybirtokok rendszere ellen, a paraszti hitbizományokért. A nemzetépítő munkás akkor, amikor hordozója az új világnézet munkamegbecsülésén felépülő szocializmusnak. A nemzetvédő értelmiség akkor, amikor felszabadítja magát a szolgaság elnyomása alól és együtt küzd a nemzeteltartó paraszttal és a nemzetépítő munkással: a közösségért.

- Miért küzd a Hungarista Munkaállam?

- Azért, hogy a magyar földnek a földön verejtékező paraszt legyen a felelős tulajdonosa. Azért, hogy a nehéz munkában törődő munkás arányosan részesedjék a haszonból is. Azért, hogy az értelmiség elismert és megbecsült vezetője lehessen a parasztnak és munkásnak. Küzd azért, hogy a bolsevizmus istentagadó hordái véres pusztításokkal szét ne rombolják a nemzeteltartó paraszt tűzhelyeit, el ne pusztítsák a nemzetépítő munkás munkahelyét és ne vigyék vágóhídra a nemzetvezető értelmiséget. Küzd azért, hogy meg ne ismétlődjék 1918. és ne kerüljenek bitóra a parasztság, munkásság és értelmiség legjobbjai.

Küzd azért, hogy ne térjen vissza a zsidó hatalmi rendszer, amely kolhozos rabszolgává tenné a parasztot, éhező proletárrá a munkást és nyomorgó páriává az értelmiséget. Küzd a parasztság nemzeti alapon felépülő életéért, a munkásság szocialista jobblétéért és az értelmiség szellemi és erkölcsi szabadságáért. Küzd a krisztusi valláserkölcs visszaállításáért és a krisztusi igazságokért. Küzd azért, hogy a vallás sohase lehessen az anyagi kapzsiság feketeáruja. Küzd azért, hogy egyes embereket vagyoni különbségek, születési előjogok és protekcióval szerzett hatalmi állások ne válasszák el, hanem az emberek értékmérője a Nemzet érdekében végzett munka értéke legyen.

Küzd azért, hogy megszűnjék a liberális zsidó világnézet társadalmi osztálykülönbsége és egyetlen nagy közösségben éljen minden dolgozó. Küzd azért, hogy megbecsült emberhez méltó életet csak az élhessen, aki becsülettel dolgozik. Az élet alapja a munkajog és a munkakötelesség. Küzd azért, hogy mindezekkel megvalósítsa nemzeteltartó paraszt, a nemzetépítő munkás és a nemzetvezető értelmiség munkabékéjét: a Pax Hungaricát. Küzd az új világnézet magyar gyakorlatáért: a Hungarizmusért. Küzd azért, hogy a nemzetté nemesedett nép életében a nacionalizmus legyen a szocializmusért és a szocializmus a nacionalizmusért.

- Kik valósítják meg a Hungarista Munkaállamot?

- Szálasi Ferenc és vele mindazok, akik éveken át szenvedtek börtönt, internálásokon keresztül harcoltak a Hungarista Munkaállamért és ezzel a nemzeteltartó parasztságért, a nemzetépítő munkásságért, nemzetnevelő értelmiségért és a nemzetvédelmező katonaságért. Csakis Szálasi Ferenc és vele mindazok, akik az életerős parasztság szabadságában a Nemzet szabadságát; a megelégedett munkásban a Nemzet közösségi erejét; a nemzetvédő értelmiség függetlenségében a Nemzet felemelkedésének biztosítékát és a nemzetvédelmező katonaságban a Nemzet fennmaradásának valóságát építik. Azért, hogy magyar nemzetünk örökké éljen!

Miért kell a Hungarista Munkaállam?

- Mik küzdelmünk legközvetlenebb céljai?

- Az, hogy a világnézeti háború minél előbb győzedelmesen befejezést nyerjen. Küzd az erkölcsi, gazdasági és fegyveres honvédelemért. Az erkölcsi honvédelemért akkor, amikor a Hazáért küzdő katona számára követeli azt a megnyugvást, hogy hozzátartozói nem éheznek, hanem emberi életet élnek. Ugyancsak erkölcsi honvédelemért akkor, amikor követeli a mindenkire kiterjedő egyforma honvédelmi kötelességet. Követeli azt, hogy akik életüket és vérüket kockáztatják, megkülönböztetett megbecsülésben részesüljenek.

Küzd a gazdasági honvédelemért akkor, amikor a munkás és fegyveres nemzetet eltartó parasztságnak visszaköveteli azt a földet, amit tudásával csak ő tud megművelni és jövő nemzedékek számára meg is tud tartani. Ugyancsak a gazdasági honvédelemért küzd, amikor annak a munkásnak, amely a háborús felkészülés termelésében emberfeletti munkát végez, emberi megélhetést, bánásmódot és szociális jogokat követel. Küzd a rémhírterjesztés, bomlasztás és ellenállóerőt romboló propaganda ellen. Követeli azt, hogy a propaganda minden eszközével ki kell alakítani a győzelem propagandáját. Tudatossá kell tenni, hogy mi ennek a háborúnak a célja és miért kell győzni? Küzd a társadalmi osztálykülönbségek ellen, mert teljes honvédelmet csak világnézeti alapokon küzdő, egységes nemzettel lehet kialakítani. Egységes nemzet pedig csak akkor lesz, ha a paraszt, a munkás és értelmiség egyformán megbecsült része a dolgozó nemzetnek.

És az egység?

- Egységet pedig csak azok tudnak teremteni, akik eddig is meghoztak minden áldozatot a közösségért. Csak azok, akiket semmiféle módon sem megfélemlíteni, sem megvesztegetni, sem befolyásolni nem lehetett. Egység csak akkor van, ha lelki azonosság és kölcsönös bizalom köti össze az azonos sorsúakat. Tehát egység csak világnézeti alapon lehetséges. Az egyetlen népi mozgalom az országban a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom, mely megteremtette ezt az egységet. A nemzeteltartó paraszt, a nemzetépítő munkás és a nemzetvezető értelmiség testvérközösségi egységét. A Hungarista Mozgalom az egyetlen az országban, amelynek vezetője: Szálasi és tagjai legtöbbet áldozták azért, hogy a világnézet magyar közössége megvalósuljon.

Azért van ma is politikai bizonytalanság, társadalmi szétesettség és erkölcsi bomlás, mert politikai féltékenységből és nemzetellenes politikából még mindig megakadályozzák az új világnézet magyar gyakorlatának győzelmét. A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom küzd a hatalomért. De neki a hatalom csak eszköz arra, hogy megvalósíthassa a dolgozók munkaállamát és teljes honvédelmével hozzájáruljon a győzelemhez.

A győzelem után pedig a nemzeteltartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség és a nemzetvédelmező katonaság; közös erővel, közös akarással fogja kiépíteni azt a belső munkabékét, a Pax Hungaricát, amelyben minden dolgozó egyformán megbecsült tagja a nemzetnek. Szálasi Ferenc nélkül nincs Hungarizmus, Hungarizmus nélkül nincs totális honvédelem, totális honvédelem nélkül nincs győzelem, győzelem nélkül nincs élet...

Tovább nem akarjuk fenntartani Gergely testvért. Kezetszorítunk. Éljen Szálasi! Búcsúzunk. Szinte látjuk magunk előtt ezt a kemény fából faragott embert, amint választási körútján szeretné magához ölelni a nagylétai kerület szorgalmas, dolgos magyar népét, amint kitárja előttük lelkét, mondván: Testvérek! Nézzétek! Ez vagyok! Szálasi Ferenc hűséges katonája, a Hungarista Munkaállam rendíthetetlen harcosa, mint képviselő még többet, még elszántabban, még kegyetlenebbül akarok harcolni értetek.

Biztosra vesszük, hogy a nagylétai magyarok megértik és megérzik magyar szívének dobogását és egy emberként felsorakoznak a hungarista zászló alá, amelynek a nagylétai kerületben most Gergely Gyula a hordozója."

Csehi Ferenc - Összetartás, 1944. augusztus 20.