A Pax Hungarica Mozgalom szakértői, bioenergetikusai újfent részt vettek a megújuló energiákkal kapcsolatos nemzetközi konferencián, melynek tavaszi ülésszaka a csehországi Brno-ban került megrendezésre.

A konferencia célja a fenntartható energia használatának ösztönzése, illetve az energiahatékonysági fejlesztések és a megújuló energia növekvő használatával kapcsolatos kérdések körüljárása. Emellett egy nagyon fontos lehetőséget is kaptak a résztvevők, mivel a statisztikai adatok, illetve a prognózisok megvalósulása az uniós elvárások alapján nem fedi a valóságot, így lehetővé vált, hogy a konferencia résztvevői közös közleményben jelezzék az ezzel összefüggő javaslataikat a kormányok és az EU intézményei felé.

A kétnapos nemzetközi konferencián a tájékoztató előadások és az interaktív fórum mellett a résztvevők ellátogattak a Brno-i kiállítási központban hatékony megújuló energetikai technológiák bemutatójára és a biomassza, a biogáz felhasználásáról szóló nemzetközi konferenciára. Itt kell megjegyeznünk, hogy a biogáz nagyarányú felhasználását hazánk kormányzati körei kifejezetten gátolják, pedig ennek előállítására új magyar találmány is készen áll, hogy kifejezetten környezetkímélő módon üzemelve megszüntesse országunk földgázfüggőségét.

Mozgalmunk kiemelten fontosnak tartja a természettel összhangban működtetett technológiák használatát

Ha a médiát figyeljük, akkor az a képzetünk támadhat, hogy az ország jelenlegi legnagyobb gondja, miként biztosítsa az egyre növekvő földgáz- és - másodsorban - kőolajszükségletét. Miniszterelnöki alkuk az oroszokkal, külügyi látogatások Katarban, természetesen a MOL-os szakembereinkkel, egyéb tárgyalások (föld)gáztározók, sőt óriási 400 megawattos (föld)gáztüzelésű erőművek építéséről. Láthatólag politikusaink és energetikai szakembereink mindent elkövetnek, hogy megszokott energiapazarló életmódunkat (fosszilis energiákkal) fenntartsuk: százmilliárdos nagyságrendben támogatják a kétmillió „szegény" háztartás gázszámláját, és közvetve ugyan, de támogatják az elektromos áram pazarlását is. Éppen csak az energiatakarékosságra nincs, illetve egyre kevesebb a pénz!

Úgy tűnik, hogy a magyar érdekeknek nem felel meg az EU közös energiapolitikája, mint ahogy a kormány ellenzi azt is, hogy Brüsszel előírhassa Magyarországnak, hogy az energiaszükséglet mekkora hányadát állítsák elő megújuló energiahordozókból. Az elmúlt évek statisztikája szerint hazánk ebben is az utolsó helyre került és nem tartja fontosnak a brüsszeli igények kielégítését.

Energiafűz aratása

Persze vannak ellenpéldák. A japánok az első komoly energiaválság idején azonnal kidolgozták az egész gazdaságuk és nemzetük életére kiható változást eredményező energiastratégiát, melyet „A napfény és holdfény programjá"-nak neveztek el. Ez az ő szemléletükben azt jelentette: „Használj fel minden lehetőséget a természetes energiák, így a napenergia kiaknázására, s ahogy a Hold a Naptól kölcsön kapott fényével világítja meg éjszaka a Földet, úgy te is mindig mindenre a legcélszerűbb és legkevesebb energiát használd fel." A mi akkori reagálásunk az árrobbanásra növelte lemaradásunkat a fejlett világtól, a japán program következetes érvényesítése pedig hozzájárult ahhoz, hogy a szigetország a második legnagyobb gazdasági hatalommá váljon.

Ma Magyarországon évi negyed-félmilliárd köbméter földgázt használunk fel. Ennek háromnegyed részét a háztartások, az erőművek és a közületek égetik el, fajlagosan annyit, mint nyugati szomszédaink. Pedig a gáz és az olaj ára - többek között a tervezett energialiberalizáció és a piacosítás nem kívánt monopólium-erősítő hatásai miatt - már a következő egy-két évtizedben a kisemberek számára szinte megfizethetetlenné, az állam számára pedig széles körben támogathatatlanná válik, elégetésük luxusfogyasztásnak minősül majd. S ezzel a társadalom és politikusaink mintha egyáltalán nem volnának hajlandóak szembenézni! Ezt erősíti az a tény is, hogy egyre elérhetetlenebb a kisvállalkozások, illetve az egyszerű polgárok számára a megújuló energiákat használó pályázatok elérhetősége.

A mi megítélésünk szerint egy igazán nemzetben gondolkodó vezető elit - Nyugat-Európai országokhoz hasonlóan - kiemelten támogatná állami kedvezményekkel és dotációval a lakosság „áttérését" a megújuló energiák felhasználása terén, ezzel párhuzamosan arra törekedne, hogy hogyan csökkenthetné országunk külső energiafüggőségét.

Próbáljuk meg közösen átformálni gondolkodásunkat az energiával kapcsolatosan

Induljunk ki abból a tényből, hogy a lakosság és kommunális intézményei energiafelhasználása a teljes hazai energiafelhasználás közel 60%-át adja. Háztartási energiaszükségletünk több mint 70%-át fűtésre fordítjuk. Ha a használati meleg vizet is hozzávesszük, akkor az energiafelhasználásunk közel 90%-a hőigény. Hogyan gondolkodik ezek alapján a mai energiaínséges időkben a háztartásban élő ember, a házát tervező családfők, az őket kiszolgáló tervező építész? Ki akarja találni, hogyan lehet a meglévő, szokásos fosszilis energiaforrásokat hatékonyabban, jobb hatásfokkal, alacsonyabb költségráfordítással épülete fűtésére felhasználni. Ebben a gondolkodási módban az épület fűtési energiaigényét egyrészt adottnak tekintik, és ennek kiszolgálására keresnek hatékony és takarékos megoldásokat (pl. falfűtés, padlófűtés, pelletkazán biomassza égetésre stb.), másrészt keresik a fűtési energiaigény csökkenésének szokásos módjait (például különféle plusz-szigetelésekkel, esetleg pályázatilag támogatott nyílászáró-cserékkel stb).

Az ún. alacsony energiájú épületeknél - és ezen belül azok egyik speciális kategóriájánál az ún. passzívházaknál - a hagyományos értelmezés szerint a fűtésre nem használunk energiát, az el nem égett fosszilis energiahordozókkal pedig nem szennyezzük a környezetet. A passzívház fogalmának, gondolatmenetének megértéséhez először célszerű számszerűsíteni, hogy mennyi is az az energiamennyiség, amire az átlagos mai családi háznak szüksége van (passzívház esetében ez mindössze 15 kWh/év!).

A passzívház-technológia egy speciális, épületenergetikai számításokon alapuló, koncepciózus építészeti és épületgépészeti tervezést és az ehhez igazodó precíz és következetes, környezettudatos építészeti kivitelezést jelent. (erről részletesebben a következő épületenergetikával foglalkozó írásunkban számolunk be)

Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a tagállamok jogi érvényű kötelezettséget vállaljanak a megújuló energiahordozók legalább 20%-os részesedésére. A célkitűzés szerint az unióban felhasznált energia 25%-ának megújuló forrásból kellene származnia. A jelenlegi hazai tendenciákat ismerve ennek sajnos a felét sem tudjuk majd teljesíteni. Ami viszont nem az EU, hanem a magyar nemzet egyértelmű érdeke lenne!

Kitartás.hu