A helyzet egyre feszültebb. Az elmúlt hetekben egyre-másra érkeznek a hírek arról, hogy Gyöngyöspatán vagy Hajdúhadházán probléma van a cigányokkal. Azonban önámítás és naivitás lenne azt feltételezni, hogy csupán e kettő szóban forgó település az, ahol nagyon elhatalmasodott a cigánybűnözés. A valóság ezzel szemben az, hogy se szeri, se száma azoknak a falvaknak, amelyek gyakorlatilag már cigány településként tarthatóak számon, hiszen számarányukat tekintve akár már többségben is vannak, nem beszélve arról, hogy a magyar lakosok között igen kevés a fiatal, és a demográfiai mutatókat vizsgálva azt látjuk, hogy ez csak rosszabb lesz. Így kijelenthetjük, hogy a dolgok jelenlegi állását tekintve, bármelyik pillanatban feltűnhet egy újabb Gyöngyöspata.

A különböző nemzeti szervezetek évek óta arról beszélnek, hogy a cigánykérdés szőnyeg alá söprése súlyos következményekkel fog járni. Azonban soha nem merték elég következetesen vállani azt a tényt, hogy nem csupán a cigányok bűnöző életmódjával (népszerűbb nevén cigánybűnözés) van a probléma, hanem magával, a cigánysággal. Hiszen egyik feltételezi a másikat. Nem elválaszthatóak, nem lehet holmi szociális elszigeteltségre fogni ezt a kérdést, az igazság az, hogy a cigányság vérségi adottságai terminálják, hogy a konfliktusmentes együttélés kizárt. A jómódú cigányok többsége is bűnözőként (maffiózóként) lett az, ami, és nemzetpusztító tevékenységét milliomosként, sőt milliárdosként is tovább űzi. Ezenkívül míg száz mélyszegény magyar közül áltagosan harminc folytat antiszociális életvitelt, addig ez az érték a cigányság esetében százból kilencven! Ez csakis a lelki átöröklés habituális jellemzőivel magyarázható.

Persze lehet felhozni sok különböző körülményt, mely fel is erősítheti ezeket, de az eb itt van elásva. Itt mellékesen megjegyezhetjük, a cigányság, csakúgy mint a zsidóság, nem feltétlenül már csak egy vérségi, faji kategória. Ahogy a zsidóságot nem asszimilálták, de éppen ellenkezőleg, a zsidóság asszimilálta a magyarságot, csak éppen szellemileg, úgy rá kell mutatnunk arra is, hogy sok magyar csak a bőre színében különbözik a cigányoktól, de egyékbént ugyanúgy él és viselkedik. Éppen ezért, a hungarizmus egyenesen és nyíltan kinyilvánítja, hogy a zsidóság és a cigányság nem talajgyökeres népcsoport, így keresnivalójuk itt nincs. 

Ez nem az a problémakör, amikor helye van az olyan álhumánus felvetéseknek, hogy "de hát van rendes cigány", mert ezt messze nem szabad érzelmi szférába sorolni. Ez a kérdés egész egyszerűen más síkon mozog, de egyébként is, itt nem arról van szó, hogy mi bárkit is csupán származása miatt meg szeretnénk gyilkolni. Nem. De felismerve azt, hogy a súrlódásmentes együttélés kizárt, akkor a megoldás az,  ha megszüntetjük azt kitelepítéssel. Világos, hogy ennek kivitelezését csakis akkor tudjuk megvalósítani, ha birtokában vagyunk a hatalomnak. Addig is azonban megoldásokat kell keresnünk. Ezt teszik a különböző szervezetek is. Kérdés, hogy ezek célravezetőek-e?

A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a tenni akaró magyarok (polgárőrök, véderősök, betyárok) jószándékát senki nem kérdőjelezi meg, így mi sem. Nem ez vezérel minket akkor, amikor kimondjuk, hogy a felvonulgatásnak rövid távon lehet, de hosszútávon semmiképpen nincs haszna. Mert megoldást nem kínál. Igen, az ottani lakosonak az az egy-két hét is maga az áldás, amikor lent vannak járőrözésen a hazafias csoportok, de belátható, hogy nem várható el senkitől, hogy állandóan ott legyen. Erre nincs energiája és lehetősége senkinek. Ezerszer elcsépelt lózung, hogy a rendfenntartás a rendőrség feladata, de a szokásos köröket most nem futjuk le, hogy ugyan miért nem tart rendet, az okokat nagyon jól ismerjük, azokat már számtalanszor ismertettük mi is. Tudomásul kell venni, hogy a rendvédelem világnézeti kérdés, az uralkodó világnézet pedig nem érdekelt abban, hogy a magyarokat megvédje. De ha az nem érdekelt benne, akkor adódik a felismerés, hogy magunkat kell megvédeni. No meg persze az, hogy afelé a világnézet felé kell fordulni, amely számára fontos a magyar élet. Ez pedig a hungarizmus.

Abban a kijelentésben pedig, hogy magunkat kell megvédenünk, tulajdonképpen minden benne van. A helyi lakosoknak kell elsősorban megvédeniük magukat, a nemzeti szervezetek ebben "csak" segíteni tudnak. Akkor vehetjük fel sikeresen a harcot a cigánysággal, ha ez a két út párhuzamosan tud működni egymás mellett. Mert ameddig a helyiek nem hajlandóak tenni önmagukért, addig csak ideig-óriáig orvosolható a probléma. De egyre inkább azt látjuk, hogy már addig sem, mert a hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy a legkisebb csíráját is elfojtsa az önvédelem ezen formájának, másrészt pedig a cigányok felbátorodtak, egyre agresszívebbek, s bizony, itt ütközik ki azoknak a felelőssége (Jobbik vezetősége), akik a következményekkel nem számolva küldtek oda embereket, olyanokat is, akik nem minden esetben tudják megvédeni magukat.

Sokan kérdezték már, hogy a Pax Hungarica Mozgalom lemegy-e Gyöngyöspatára. A válaszunk az, hogy olyan formában, ahogyan a többi szervezet, tehát egyenruhában, felvonulgatva, masírozva, nem. Azért nem, mert nem látjuk értelmét. Az értelmét annak látjuk, ha segítünk a helyi magyar embereknek abban, hogy megvédjék magukat. A PHM Nemzetszolgálat tagozata várja a jelentkezéseket önvédelmi képzésre minden olyan faluból, ahol a cigánybűnözés egyre nagyobb méreteket ölt, és elejét kívánják venni annak, hogy egy második Gyöngyöspata alakuljon ki. Az ilyen helyiek felkutatásához akár más nemzeti szervezetek segítségét is várjuk. Fogjunk össze, védjük meg magunkat! Ez a hungarizmus válasza ma.

Lantos János - Kitartás.hu