1663-ban Köprülü Ahmed nagyvezír mintegy nyolcvanezres török sereg élén indított támadást Magyarország ellen, hogy onnét a későbbiekben sikerrel ostromolják Bécset. Az osztrák Udvar nem volt felkészülve a támadásra, sem emberanyag, sem megfelelő muníció nem állt rendelkezésre ekkora támadás kivédésére. Ám Érsekújvár elhúzódó ostroma miatt a közelgő tél beállta előtt a török sereg a Balkánra tért vissza, és a váraikban készült átvészelni a telet. A magyar - és osztrák - érdek szempontjából az időnyerés lett a legfontosabb feladat.

Ezért 1664 január 21-én tizenötezres magyar-horvát és háromezer fős osztrák sereg támadott be a török hódoltság területére. A fővezér Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát bán volt. Zrínyi seregével tartott még a Rajnai Szövetség hétezer katonája is, Hohenhole gróf (1622-1698) vezetésével. (Később Ő lesz a szentgotthárdi csata hőse.)

A hadjárat elsődleges célja a török felvonulást és utánpótlást szolgáló eszéki híd elpusztítása volt. A törökök által 1578-ban épített híd az egyetlen átkelési hely a Dráván és mocsarain. A szemtanúk leírása alapján a híd 12 láb széles és 8353 láb (1 láb 31,6 cm) hosszú volt, „szép sima tölgyfából, mintha meggyalulták volna, az oszlopi erős, vastag és sűrű tölgyfából voltak."

A Porta is értesült a bán szándékáról, és maga a nagyvezír indult ellene. Zrínyinek ezért sietnie kellett. Január 31-én sikerrel vették be a hídfő védelmét szolgáló dárdai erődöt.

A Drávát vastag jégpáncél borította, ez megkönnyítette a támadók dolgát, ugyanakkor az eszéki várban levő törökök folyamatos ágyúzással nehezítették azt. Mivel a híd teljes felrobbantásához rengeteg lőporra lett volna szükség, Zrínyi a katonáival tömérdek nádat, fát hordatott a hídra és mellé, majd meggyújtatta azokat. Kétnapi pusztító tűz után a híd február 3-án porig égett.

Az egyesült sereg elérvén célját visszaindult a korabeli Magyarországra. A hadjárat teljes sikerrel zárult, nemcsak a hidat, hanem több kisebb várat is felégettek, újból magyar fennhatóság alá került pl. Babócsa, Barcs is, emellett rengeteg zsákmányt is ejtettek.Hohenhole gróf az utóbbi száz év legnagyszerűbb haditettének nevezte a mélyen ( 240 km) a török vonalak mögött végrehajtott támadást.

Zrínyi szavaival: „Nincs egyetlen ellenség immár a Duna-Dráva közén, s nem hiszem, hogy húsvétig jöhetne oda, addig pedig mi jobb alapokra fektetjük a magunk dolgát." Tehát sikerült időt szerezni a várható török támadásra való felkészüléshez.

Németh Gábor - Kitartás.hu

Korábbi részek:

- A második morvamezei csata

- A kerlési csata

- A branyiszkói áttörés

- A győrvári csata

- Ütközet Brentánál

- A kenyérmezei csata