A Kitartás.hu a "Fehér ellenállás - Világszerte" sorozat után újabb folytasásos (reményeink szerint minél hosszabb) cikksorozatot indít el. Gyakran halljuk, hogy a magyar történelem tele van gyászosabbnál gyászosabb évfordulókkal. Úgy állítják be, mintha történelmünk nem állna másból, csak bukások sorozatából, ezáltal is igyekeznek egyre mélyebbre süllyeszteni a nemzeti öntudatot. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy "Elfeledett győztes csaták" címmel olyan sorozatot indítunk, melyben ismertetjük azokat az eseményeket, melyek méltatlanul vannak elhallgatva. Amennyiben olvasóink is rendelkeznek ilyen történetekkel, küldjék a kitartas.szerkesztoseg@mozgalom.org címre! Az első részben a győrvári csata történetét ismertetjük:

Méltatlanul kevesen tudnak a Rákóczi-szabadságharc harmadik legnagyobb győztes csatájáról, a Vas megyei Győrvárnál lezajlott ütközetről. (1706. november 6-7.)

Esztergom várának a császári csapatok által történő gyors visszafoglalása (október 12.) után a kuruc hadvezetés legfontosabb célja az lett, hogy megakadályozza Heister Hannibál altábornagy Horvátország felől betörő csapatainak és Stharenberg Guidó Esztergom alól érkező csapatainak egyesülését. Ha ez sikerült volna, gyakorlatilag elveszik számunkra a Dunántúl. November elején Heister felperzselte Zalaegerszeget, és tovább indult északi irányba.

A kuruc csapatok Kőszeg alól indultak el Béri Balogh Ádám (1665-1711) ezredeskapitány és Bezerédj Imre (1679-1708) brigadéros vezetésével. A két sereg Győrvárnál találkozott. Császári részről körül-belül ötezer, míg magyar oldalról  mintegy négyezer katona vett részt az ütközetben. November 6-án délután öt óra körül megindult a kuruc támadás, a nehéz, mocsaras terepen egyik fél sem tudott számottevő előnyre szert tenni, bár több labanc ágyú is elsüllyedt.

A császári had a sötétedés beálltával visszavonult Egervár várába. A kurucok az éj leple alatt bekerítő hadműveletet hajtottak végre, hogy másnap két irányból is támadhassák a németeket.

A 7-ei ellenállhatatlan kuruc rohamot maga Balogh Ádám vezette .A császári sereg, miután mindkét irányból támadás érte, a mocsár felé szorult. Aki nem a kuruc kardok áldozata lett, a lápban lelte halálát.

Béri Balogh Ádám is súlyos sérüléseket szenvedett (három kardcsapás is érte a fején), de emberei kimentették, és Vasvárra, a domonkosokhoz szállították ápolásra. A maradék labanc menekülni próbált, ekkor érkezett meg Andrássy István is seregével, de ők gyakorlatilag már csak a foglyok összeszedésében segédkeztek. Maga Heister is fogságba esett, egy tizenhétéves zászlótartó - Sibrik Gábor - ejtette foglyul.

A kurucok mintegy 100-150 fős vesztesége mellett a császári had hozzávetőlegesen háromezer embert vesztett.

II.Rákóczi Ferenc saját kezűleg írt levelet a tiszteknek, amelyben méltatta hősiességüket, és követendő példaként állította Őket a kurucok számára. A sikeres ütközet lehetővé tette a Dunántúl további kuruc birtoklását, és megakadályozta a két császári sereg egyesülését.

A csata helyszínén egy emlékmű emlékeztet a fényes kuruc diadalra, ahol a helyiek méltó módon minden évben megemlékeznek róla!

Németh Gábor - Kitartas.hu